Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

27 az 1910-es években.(Biz.jegyzk. 1912.nov.25.) Részleges reformját az 1916.évi Almanach közli (141-145.p.), majd ismét változtatott szöve­gét az 1936-ban megjelent "Alapszabály és ügyrend" (50-54.P.). A bizottság közreműködésével sikerült a könyvtárban egyre több gondot okozó raktárhelységhiány átmeneti megszüntetését elérni. Uj könyvtári raktárhelységek szüksége már Heller Ágost főkönyvtárnoksá­ga (1894-1902) idején felmerült, aki a főtitkári hivatal alatti ud­vari részt építtette át raktár céljaira. 1902-ben Hellebrant Árpád alkönyvtárnok a könyvtárról szóló jelentésében megemlíti a bérház földszintjének a palotához csatlakozó dunaparti részét raktárnak át­alakítani. (Ak.Ért. 1902. 243.p.) Ez akkor csak jelzés maradt. Leg­közelebb Szily Kálmán főkönyvtárnok eleveníti fel az elgondolást 1911-ben a bizottság előtt.(Ak.Ért. 1911. 413.p.)Ezt fokozottan tá­masztotta alá, hogy az 1897. XLI. tc. kötelespéldány rendelet szi­gorú végrehajtása kapcsán rengeteg nyomtatvány ömlött be az Akadé­miai Könyvtárba. Ebből akkor kiszemelték az értékesebb nyomtatvá­nyokat, ezeket feldolgozták, a többi azonban feldolgozatlan álla­potban gyűlt halomba. A bérház földszintjének beépítése helyett Szily Kálmán idejében a volt főkönyvtárnoki lakást, a palota Akadé­miai-utcai oldalán és a volt Schenek-lakást rendezték be raktárnak. (Vö.: Melich J.: Az Akadémiai Könyvtár megnyitásának százados év­fordulójára 1844-1944. 20.p. Ms. 369) A bérház dunaparti részének raktárhelységgé való átalakítása 1925-ben következett be már Ferenczi Zoltán főkönyvtárnoksága alatt. Igaz, hogy a Könyvtár ekkor elvesztette viszont a volt főkönyvtárnoki lakásból átalakított rak— tárrészt,amit ismét lakássá alakítottak vissza.(Ak.Ért. 1927. 20.p.) A Könyvtári Bizottság működése az első világháborús évektől kezdve hanyatlani látszik. Tevékenységéről legközelebb 1924-ből értesülünk, amikor albizottság tett javaslatot a könyvtári ügyekre vonatkozóan. A javaslat kiterjedt uj tisztviselők kinevezésére, (Hellebrant Árpád betegsége, majd nyugalomba vonulása, illetve Szily Kálmán halálával kapcsolatban) 5 a megrendelt és fizetetlen könyvszámlák rendezésére; a külföldi cserepartnerek és cserekiadvá­nyok jegyzékének összeállítására stb. (Biz.Jegyzk. 1924.okt.13. és

Next

/
Oldalképek
Tartalom