Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

25 okiratainak, valamint az 1848/49-i magyar belügyminisztérium levéltáraihoz tartozó iratok Jegyzékének összeállítására,mert az Országos Levéltár kérte ezek átengedését. (Biz.Jegyzk. 1878.okt.28.) Az 1902. évi könyvtári Jelentós szerint még mindig csak folyik ezek kiválogatása. (Ak.Ért. 1902. 242.p.) Egyre többször fordult elő nagyobb, Jelentősebb könyvtárak, kéziratgyüjtemények vásárlása, ajándékok elfogadása: Pl. Szilágyi Dániel könyvtárának megvétele 4500 Ft-ért. (Biz.Jegyzk. 1855.nov.30., 1886.febr.8., okt.25.),Grote Arthur angol orientalista (kültag) könyvtárából származó indiai archaeologlai müvek beszerzése Duka Tivadar utján (Biz.Jegyzk. 1887,ápr.25.),a Ráthgyüjtemény átvétele (1896), Kisfaludy Sándor kéziratainak megszerzése, (Biz.Jegyzk. 1908.Jan.30.), Szentistványi Gyulánétól XVIII. századi kéziratok vásárlása (Biz.Jegyzk. 1887.máj.23.), Gr.Széchenyi István kézirataival, s a Goethe-gyűjteménnyel való gyarapodás (Ak.Ért. 1895. 707.p.) stb. Időközben összeállították a könyvtár értékesebb duplumainak Jegyzékét ós Horovitz Fülöp antikváriusnak adták el az ebben szereplő könyveket. (Biz.Jegyzk. 1886.Jan.25.) Egyéb speciális problémát is ki kellett vizsgálnia a bizottságnak, mint pl. a Révai-Testvérek könyvkiadócég ügyét, amely panaszt tett amiatt, hogy az Akadémia a neki bizományba átadott kiadványokat maga is terjeszti. (Biz.Jegyzk. 1887.febr.28.) A bizottságnak egy nagyobb előterjesztése ismeretes 1890-ből

f amit az Igazgatótanácsnak tett az Akadémia Könyvkiadó Hivatalának visszaállítása és a hazai iskoláknak és egyesületeknek küldött aka— démiai kiadványok ügyében. (Mindkettőt 1. Ak.Ért. 1890, 666-670.p.) Az előbbi kapcsolódik a Könyvkiadó Bizottság működéséhez (V.ö. Ak.Ért. 1890. 666-669.p.). Az utóbbival kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy 1886-ig az Akadémia összes ülése a Könyvtári Bizottság Javaslata alapján döntött arról, hogy mely iskolák, intézmények és milyen mértékben részesüljenek az akadémiai kiadványok térítés nélküli ellátásában, 1886-tól az iskolák tekintetében bizonyos kategóriákat állítottak fel, amely szabályozta, hogy milyen Jellegű iskola, milyen és mennyi akadémiai kiadványt kapjon aján-