Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

18 Ányos, Pauler Tivadar, Petzval Ottó, Wenzel Gusztáv és a két könyvtárnok Hunfalvy Pál és Budenz József. (Vö, ehhez Arany János levélmásolatát Toldy Ferencnek RAL. 1138/1865.) A könyvtári szabályzat és igy a Könyvtári Bizottság célkitűzése, ügyrendje az elfogadás után megjelent az "MTA Jegyzőkönyvei 1863-1866"-ban (1865. Il.füz. 99-103.p.). Kézirata az Akadémia kisgyűlés! Jegyzőkönyvei 1865. 86 f.-tól, ós külön: K 801:6/1865 ez. könyvtári iratok között. A bizottság munkálkodására vonatkozóan az ekkor megállapított célkitűzések szolgáltak irányadóul egy évtizedig, azaz 1875-ig. Az emiitett évtized alatt a bizottság munkássága - az első pár év kivételével - csak kevéssé terjedt ki a könyvtár ügyeinek intézésére. Az 1870-ben készült könyvtári Jelentésen kivül kivételt képez e megállapítás alól az, hogy az Akadémia könyvtárának hiányosan Járó kötelespóldányok ügyében felterjesztést küldött a Vallás- és Közoktatásügyi miniszternek (Bizottsági Jegyzőkönyvek 1866.márc.27. - A továbbiakban rövidítve "Biz.Jegyzk." E rövidítés mindenütt a tárgyalt bizottság Jegyzőkönyveire utal.), valamint annak a könyvtári helyzetjelentésnek az elkészítése 1869-ben, amelynek cime: "A Magyar Akadémiai Könyvtár célját tárgyazó vélemény". Ezt a véleményt Hunfalvy Pál és Budenz József készítette, és lényegében a könyvtár első gyűjtőkörének összefoglalása volt. (RAL. 1322/1869) A bizottság tulajdonképpen rendszeresen tevékenykedett, (bár ülésein a tagok csökkenő létszámmal voltak Jelen) de tevékenységének legnagyobb részét az Akadémia által rábízott feladatok elvégzése képezte. Állandóan döntenie kellett az uj cserekapcsolatok létesítése és legnagyobbrészt a tanintézeteknek küldendő akadémiai kiadványok ügyében. Emellett külön speciális problémákkal is foglalkoznia kellett, A Könyvtári Bizottság mondott véleményt arról is, ml módon lehetne rendszeresebbé és sikeresebbé tenni az akadémiai kiadványok hirdetését. Ez a feladat korántsem könyvtári probléma volt, de 1866ban nem volt az Akadémiának más olyan szerve, amely ezzel érdemlegesen tudott volna foglalkozni. Így hárult a hirdetés ügye a Könyvtári Bizottságra. A bizottság állásfoglalása ebben a kérdésben az ol-