Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai
184 gyar nyelven összeállítani a Magyarországnak 1526 előtti történetét érdeklő szláv nyelven megjelent adatokat. Éspedig a. a kútfőkbő l a Magyarországra és melléktartományaira vonatkozó részeket lefordítani, megismertetni röviden a kútfő egész tartalmát, provenlentiáját stb. b. a történeti dolgozatokbó l kiemelni a magyar történettudomány előtt ismeretlen részleteket, és a kútfőket, amelyekből az iró merítette. A szláv népek történeti publikátióiban nyugati nyelveke n kiadott, hazánkat érdeklő kutforrásoknak csak cimel volnának kiirandók. [Uj bekezdés.] Egy további hiánya történetírásunknak, hogy hazánk régibb közgazdasági és statisztikai állapotait nem ismerjük. Az 1526-1 évet követő korból a kamarai számadások és irományok nagy tömege lehetővé tenné azt, hogy elég hü képét nyerjük az adófizetés, földművelés, ipar, kereskedés állapotának, a népesség számának és vagyoni viszonyainak stb. Ezen kutforrásoknak sem lehet kiadására gondolni. Itt volna ideje, hogy feldolgozásukra lépéseket tegyünk. [Uj bekezdés.] Mig a külföldi levéltáraknak hazánkat érdeklő okleveleit jóformán Ismerjük és nagyrészüket kiadtuk: az európai könyvtárakba n felhalmozott kéziratanyag úgyszólván egészen ismeretlen előttünk. Ujabb időben a nagyobb európai könyvtárak kiadták kéziratgyűjteményeik katalógusát. Ezekből a hazánkat érdeklő kódexeket, okleveleket és leveleket kivonni és egy kötetbe foglalva ismertetni, - kiszámíthatatlan befolyást gyakorolna történeti tanulmányainkra." (Biz.iratok: 9/1877) A TB kutforrások feltárását szolgáló tevékenységében tehát változás történt. Praknói Vilmos javaslatai egészen uj programot jelentettek a bizottság számára a XVIII. századi Magyarország történetének feldolgozására, valamint hazánk művelődéstörténeti és szláv történeti- és irodalmi emlékeinek feldolgozására, illetőleg felkutatására. A bizottság, miután az Akadémia is helyesnek tartotta ezt a programot, megtette a gyakorlati intézkedéseket. A pályázati felhívásra több ajánlat érkezett a korabeli történészektől az egyes témák kidolgozására. Közülük a bizottság az alábbi hármat fogadta el: 1. Molnár Aladár: Magyarország közoktatásának története 1711-től a XIX. század elejéig. 2. Ballagi Aladár: Magyarország művelődéstörténete III. Károly alatt, 3. Marczali Henrik: IX. József és II. Leopold uralkodási Idejének megírását. (Biz.jegyzk. 1878.febr.1.) Ezenkívül a bizottság megbízást Is adott egyes tagjainak az emiitett történeti témák kidolgozására. Emellett természetesen - bér sokkal lassúbb ütemben - továbbra is jelentek meg a Monumenták, az Anjoukori Okmánytár ós a Török-magyarkori Történelmi Emlékek sorozatainak egyes kötetetei.
