Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

é 178 mérvben munkálkodhatása, és, hogy a TB az Igazgató Tanács különös pártolására annyival inkább méltó, mert mind az eddig aratott erkölcsi siker, mind az Akadémiára hozott disz, mind azon nagyszerű jövendő, melyet folytatott élénk működése a magyar történelemnek igér, s az európai hir, mely attól el nem maradhat, megérdemli az áldozatot, melyet kérünk." (Biz.iratok: 1/1861) A jelentésből ugyanis kitűnik, hogy a bizottságnak 1861-ben előreláthatólag 6750 forint kiadása lesz ós igy az 1855-ben létrehozott külön pénztárban kezelt összegek nem fedezik a szükséges kiadásokat. A bizottság arra kérte az Igazgatótanácsot, hogy az eddigi évi 1000 forint szubvencióját 2450 forintra emelje fel. "Ha a Tek. Igazgatóság a kért ujabb subventiot 2450 forintban rendszerezni méltóztatik: ez áldozathoz arányban nem álló meglévő progreBBzjóban fog históriánk kincstára növekedni..."(Uo.) Az Akadémia folyósította a bizottság számára a kért összeget, de ennek ellenére a TB kiadási költségeinek volumene 1862-ben tovább emelkedett; amikor ez évben a magánosok által történt segélyezés ellenére is, 917 forinttal lépte tul pénzügyi keretét. Jól látta ezt a bizottság ós ezzel kapcsolatban az Igazgatótanácsnál való pártfogásra Eötvös Józsefet kérte meg. Az Igazgatótanács elfogadta ugyan a bizottság indokolását, de az 1863-ra engedélyezett 3500 Ft évi dotációnál kikötötte, hogy "semmi okból tul ne menjen". Az Akadémia előtt ebben az időben igen fontos vállalkozás as intézmény alaptőkéjének szilárdabb alapokra való fektetése és a palota építése állott fő feladatként. Ebből magyarázható az előbbi rendelkezés, és az is, hogy az 1864. évre az Igazgatótanács 2800 Ft-ra csökkentette a TB szubventióját azzal az indokolással, hogy a tetemes adó ós a költözködést költségek tették szükségessé a levonásokat. A következő két évben mindössze 200-200 Ft-al emelkedett az évi dotáció összege. A bizottság működésében bekövetkezett fejlődés egyszerre veszélyeztetve volt. Az éppencsak megindított Monumenták folytatásáról nem lehetett lemondani, igy a kényszerű helyzet arra késztette a bizottságot, hogy inkább a régebbi vállalkozását, a Magyar Történelmi Tár kiadását szüneteltesse. Ugyanakkor valamilyen