Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

TÖRTÉNETTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG Az Akadémia legrégibb bizottsága - a Történettudományi bizottság - állandó jelleggel 1854-ben alakult (1. a továbbiakban TBj a bizottság irataiban találkozunk Történelmi Bizottmány, Történelmi Bizottság és Történeti Bizottság változatokkal is). Megalakítását a szükség indokolta: a szabadságharc bukása után a nemzet figyelme fokozottan fordult múltja felé és hiányoztak a magyar- mult feltárására vonatkozó forráskiadványok. Emellett természetesen hatott az az Európa-szerte uralkodó felfogás, hogy a hazai történet forrásait felkutassák és publikálják. Következménye a nagy sorozatok megjelenése volt. (Pl. Pertz H.i Monnmenta Germaniae historica, Pratzi E.: Monnmenta historica Russiae [Petropoli, 1841-1842.3, Pontes rerum Austriacarum stb.) Az Akadémián belül Toldy Ferenc titoknok az 1854.jan.23-»án tartott történettudományi osztály kisgyillésén (Ak.Ért. 1854. 20.p.) azt az indítványt terjesztette elő, hogy támogasson az osztály egy, az Akadémia által kiadandó Történeti Kútfők Tára c. kiadványt, mert ugy vélte, hogy fonto

s. sőt szüksége

s (a saját kiemelésünk), hogy egy ilyen kiadvánnyal az Akadémia a magyar történetírásban a kútfő tanulmányozására és a "positiv" irány erőteljesebb kifejlődésére hatás

t gyakoroljon. Toldy Ferenc az időt ekkor találta a legalkalmasabbnak, mivel a bekövetkezett társadalmi és politikai változások lehetővé tették sok magánlevéltár megnyitását, vagy legalábbis anyagának nagyobb hozzáférhetőségét a kutatók előtt. Az anyagi ellátottságra nézve azt Javasolta, hogy az Akadémia Igazgatótanácsa egy bizonyos, bár mérsékelt összeget bocsátana egy e gyűjtemény előállításával megbízott állandó bizottmán

y rendelkezésére, amely