Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

138 bálja felhívni a figyelmet a népi tánccal, különösen a régi magyar táncokkal való foglalkozásra, egy Londonban rendezendő táncbemutató alkalmával. Ezt a Nemzetközi Népművészeti Bizottság (= Folklore Fellows) és a Commission Internationale Brit Nemzeti Bizottsága rendezte 1935-ben. Sajnos, hogy részvételünknek gátat szabott az anyagi fedezet hiánya. További tevékenységét Bartók Béla és Kodály Zoltán Bzellemi hatása határozza meg. Az eldöntendő problémákban az ő véleményük a döntő (l. 1934. évi üléséről készült feljegyzéseket =« jegyzőkönyv, és RAL. 104/19 35). Szakvéleményeket, Jelentéseket a magyarországi népzenei kutatásokról az Ő munkálataikból ismerünk (RAL. 282,1142/1935, 303/19 36). Ezek közül figyelmet érdemel az a jelentés, amelyet Bartók Béla 1937. szept. 14-én küldött Voinovioh Oéza főtitkárnak a kultuszminiszternek való továbbítás céljából. Ennek hátterében a népzenei emlékek kiadására az Orsz,Irodalmi és Művészeti Tanács által kezdeményezett pénzügyi támogatás megszerzése állt (RAL.443/1937)•A. Jelentésben Bartók Béla beszámol arról az óriási munkáról, melyet 3 év alatt teljesített (RAL. 58/1938, másolatban) . Egyébként 1937 tavaszától a VKM Veress Sándor zenetanárt Bartók Béla rendelkezésére bocsátotta (RAL. 272/1937). Amikor Bartók Béla 1940-ben elhagyta Magyarországot, az Akadémia Kodály Zoltán mentesítését kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól (RAB. 452/1940, másolatban). Kodály Zoltán folytatta Bartók Béla munkásságát az Akadémián 1942-ig, főiskolai nyugdíjaztatásáig. 1943-tól a népdalgyűjtés anyagát a háborús állapot miatt biztonságba kellett helyezni, igy a munka folytatása jó darabig lehetetlenné vált. A Népzenei Albizottság nem rendelkezett önálló költségvetéssel. Kiadásait mindig a Néptudományi Bizottság kiadásai között számolták el. Hogy a Náptudomáiiyi Bizottságon belül, mennyi anyagi fedezet jutott a Népzenei Albizottságnak, arról egy 1947-ből származó adatszolgáltatásból értesülünk. Az adatokat akkor a Magyar Nemzeti Muzeum Néprajzi Tára által kiadott kérdéscsoportra válaszolva készítette az Akadémia, a prágai nemzetközi néprajzi kongresszus bizottsága számára. Ebből idézzük: "Feladatköre elsősorban a 10 évvel ezelőtt akadémiai taggá választott Bartók