Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

A NÉPTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG NÉPZENEI ALBIZOTTSÁGA A népdalgyűjtés Magyarországon a XIX. század első harmadára nyúlik vissza, A század utolsó évtizedében ezt a gyűjtőmunkát Bartók Béla és Kodály Zoltán tudományos munkálkodásának nyomdokán egész gyüjtőcsoport végezte az akkori hangrögzitési technika (fonográf) felhasználásával. A gyűjtőmunka a XX. század első harmadéban teljesedett ki ós vált világhírűvé. Ezek az eredmények tették szükségszerűvé, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szervezett keretben biztosítsa a népzenekutatás felbecsülhetetlen értékeinek gyűjtését ÓB tudományos feldolgozását. A Népzenei Albizottság megalakulásának pontos időpontjára nlncsennek adataink az Akadémia Régi Levéltárában. Létrehozását minden bizonnyal előmozdította az 1920. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszus - amelyre Magyarország is elküldte küldöttségét ás jelentését - , valamint az Akadémia 1929. évi nagygyűlésének határozata. A Néptudományi Bizottság 1933* márc. 30-i jegyzőkönyve már azt közli, hogy a Népzenei Albizottság 1932.jun.9-én ülést tartott. Az ülésen jelentette be a főtitkár, hogy az Akadémia egyelőre 6-7 ezer pengőt irányzott elő magyar népzenei müvek kiadásának költsége ire. Egyben a bizottság megbízta Bartók Bélát és Kodály Zoltánt a kiadványok szerkesztésével (Néptud.Biz.jegyzk. 1933.márc.30.). A Népzenei Albizottság létesítését tehát 1932-től számithatjuk, bár az akadémiai Almanach csak 1934-ben ad hirt róla (Almanach 1934-re, 97.P«). Célja, munkássága szorosan kapcsolódott a Néptudományi Bizottságéhoz. Ezen belül arra törekedett, hogy egy összehasonlító, nagy népzenei kiadványt állítson ÖSBZS. Aktiv tevékenysége - a rendelkezésünkre álló adatok tanúsága szerint - 1934 táján kö-