Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
87 "Más nemzetek Is csak ezen az úton haladtak. Mennyi eredeti szokásról mondott le a német, mig Tacitus germánjaiból egy Göthe, egy Kant fejlődhetett; mily nagy átalakuláson mentek át Caesar gallusai, mig soraikból egy Mol lére egy Laplace válhatott ki. És azért mégis van német, van franczla a világon, s miért? mert e nemzeteknek van saját tudományuk, vagy helyesebben mert a tudomány az ő 3ajátjok ." "Nem külön tudományon dolgoznak e nemzetek, ... A mit az egylk kezd, a másik folytatja s végül az eredményre büszkén mutathat mind az, a ki annak létesítésén közreműködött. így a tudomány t magáénak mondhatja a német, a franczla, az angol, az olasz stb. és magáénak fogja mondhatni a magyar ls, ha Árpád fiaiból mindinkább a tudomány építőmesterei lettek ." "Hogy az igy legyen és pedig minél előbb Így legyen, ez Akadémiánknak ls magasztos feladata." 9 8 A tudós és a tudományosság, az Akadémia és a közvélemény egymáshoz való viszonya, az Akadémia feladatainak és szervezetének a közművelődéshez kapcsolódása az, ami Eötvös Lórándot az embert és a tudománypolitikust alapvetően foglalkoztatja, és az akadémiai vezetés feladatának ls e kérdés üsztázását tartja. "A tudóst azon nemes élvezeten ktvül, melyet a tudományos kutatás már magában nyújt, a munkára nem serkenti egyéb, mint azon elismerésnek reménye, melyet magának szük körében kivívhat. Nem nyilvánul az zajos éljenekben, nem hírlapi cikkeken alapuló népszerűségben, nem több az, mint néhány biztató szó, mely őt, a netán lankadót, erőssé teszi. Ezen tudományos munkát jutalmazó elismerésnek kifejezést adni, Akadémiánknak egyik fontos feladata, melyet legvilágosabban a tagválasztások alkalmával teljesít." "Sokszor megtörtént és sokszor meg fog történni, hogy választásunk a közvéleménnyel ellenkezésbe jő, de ez ne befolyásolja 1téletünket, hiszen a legnépszerűbb ember nem mindig a legnagyobb tudós." "Az Akadémia, vagy helyesebben az akadémikusok tudományos munkássága az osztályülésekben nyilvánul. Törekedjünk orra, hogy azok szigorúan tudományosak legyenek, s hogy minden ilyen ülés napja a tudomány terén tett valamely haladás emléknapja legyen Kitüntetés legyen az már magában is, ha valaki közleményét az osztályülés elé terjesztheti." "A tudomány müvelése mellett Akadémiánknak nem kevésbbé fontos feladata arról gondoskodni, hogy az irodalom legkülönbözőbb ágait a magyar talajon Is felvirágoztassa Mondhatjuk, hogy Akadémiánk ma a magyar nemzet első kiadója, mint ilyen nem kél versenyre a magánkiadókkal, majdnem kivétel nélkül csak rossz kiadói üzletekbe bocsátkozik, a kiadandó mü megítélésénél nem azt kérdi, kelendő lesz-e? hanem azt, jó-e és szükséges-e Irodalmunkban? Félreismeri azért az Akadémia hivatását az, ki kiadói tevékenységét annak Jövedelmezősége után Ítéli meg . . . áldozatokai hoz olyan tudományos munkák kiadására, melyeknek megjelenése
