Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
80 len, de a megmerevedés jelel már e korszak első felében i s68 mutatkoznak. Egyidejűleg világosan kitűnnek a tudományos és társadalmi haladásért tett erőfeszítések ls. Mint testület éppen annyira nem homogén, mint ahogy történetének első korszakában sem volt az, de az ellentétek harca a korszak második felében már nem a haladó elemek erősödését hozza. Az akadémiai vezetés demokratizálását kívánja Szily Kálmán, Szilády Áron, Hunfalvy Pál, Greguss Ágost, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szász Károly, Balogh Kálmán, Stoczek József, Fraknói Vilmos, Szabó József, Gyulai Pál, Than Károly, Frivaldszky János, Hunfal vy János, Kautz Gyula és Budenz József 1880 novemberében benyújtott közös indítványa, mely ben az Akadémia alapszabályainak újabb módosítását javasolják. "Az Akadémia alapszabályainak 41. §-a szerint - Írja a javaslat 'az elnököt az elegyes ülés . . . három évre választja. A három év leteltével újra megválasztható.' S a 43. § szerint 'a másod-elnök választása úgy történik mint az elnöké;' - tehát szintén három évre, s a három év leteltével az előbbi másodelnök szintén megválasztható. Az alapszabályok nem gátolják ugyan az Akadémiát - folytatják - 'hogy egyik vagy másik elnököt, vagy mind a kettőt is, három évenként változtassa. De mióta az Akadémia fenáll, ötven év óta nem volt rá eset, a halál esetén kívül, hogy az Akadémia a három évenkénti új választásnál meg ne választotta volna előbbi elnökeit 3 valahányszor az elnöki szék halál által megürült, arra mind anynyiszor a másod-elnök választatott meg. Így az Akadémiában az elnökségnél az állandóság elvét szentesitette a gyakorlat; s miután ez Így van, alig lehetne egy új választásnál az elnökök bármelyikét változtatni, anélkül, hogy az a bizalom megvonásának színében ne tűnjék föl, - a mire pedig soha nem volt, s r.em is lehet ok, olly férfjakkal szemben, a minők az elfolyt ötven év alatt, az Akadémia elnöki székeit elfoglalták, s valószínűleg jövőre ls, az Akadémia bölcs választása folytán elfoglalandják. Már pedig, meggyőződésünk szerint, az Akadémia érdekében volna, az elnökségben az állandóság elvét a változatosság elvével egyesíteni. Nem is emiitvén azt, hogy az Akadémiának, legszerényebben szólva ls, nem egy és két oly tagja van, ki érdemeinél fogva méltó, képességeinél fogva pedig alkalmas volna arra, hogy elnöki és másod-elnöki tisztet viselhesse és annak diszével felruháztassék: azonkívül ls czélszerünek s az Akadémia érdekében állónak látjuk, hogy míg az elnök az Akadémia külvilági, az ország, a hatóságok, a legjobb pártfogónk a király irányában is képviselt, s igy állása a
