Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
71 juk, hogy ez egyszersmind a legnagyobb szolgálat ls, melyet a hazának tehetUnk." 3 ? A kiegyezéssel új korszak Indul az Akadémia történetében. Megszületett a reális lehetősége annak, hogy a tudományok és a magyar tudomány szerepét és Jelentőségét, társadalomalakltó hatását figyelembe véve keressék az Akadémia célkitűzéseit és feladatait. Ebben a korszakban nem reformtörekvésekről van elsősorban szó, hanem arról, hogy a szükségletek és lehetőségek mérlegelésével, a társadalom külső és belső visszahúzó erőinek számbavételével Jelöljék ki a követendő utat Ezért az elkövetkező évtizedekben az akadémiai vezetés talán még a múltnál is nagyobb mértékben üti rá a bélyegét az intézet célkitűzéseinek megformálására. Az új alapszabály Eötvös József, Arany János és Csengery Antal keze munkáját viseli és az Akadémia abban a szerencsés helyzetben van, hogy az új korszak célkitűzéseinek első megfogalmazója Eötvös József lehet. "Ha azon jeliemet keressük, mely századunkat az azt megelőzőtől leginkább megkülönbözteti, ez azon befolyás, melyet napjainkban a tudomány az életre gyakorol." 3® - Szögezi le. Majd Vállas, Bal ás házi és Balogh Pál óta először, és talán az ifjúkori barát gondolatainak visszhangjaként is, a természettudományok hatását emeli ki. ". , , azon nagy változások, melyeken a világ néhány évtized alatt keresztül ment, a természettudományok vívmányainak köszönhetők; úgy a mindennapi tapasztalás mutatja a gyorsaságot, mellyel egyes, a tiszta tudomány körében tett lépés az életre kihat, s az, , , , az ipar által közhasznúvá válik, s ezreknek élelmet nyújtva millióknak jólétét növeli." 3 9 Majd a tudomány és az élet egymásra gyakorolt kölcsönhatására utalva felveti a tudós társadalom és az Akadémia alapvető kérdését: ". . . ha az állás, melyet a tudomány a társadalomban elfoglal, megváltozott, nem változtak-e meg a társadalomnak igényel is a tudomány irányában, és azon kötelességek, melyeknek teljesítését az egyes nemzetek Akadémiánkhoz hasonló intézeteiktől várnak?" "A tudomány legfőbb czélja maga a tudomány, és szükséges, hogy legyenek olyanok, kik tisztán ezért lelkesülnek." • • • • • "De ml az egyes tudósnak legfőbb, sőt egyedüli czélja lehet, az elvont igazságnak leifedezése, azt a tudományos intézetek nem tűzhetik ki maguknak feladatul, már csak azért
