Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

II. Az önkényuralom és provizórium korszaka

57 születésének századik évfordulóján rendezett ünnepség. Berzsenyi Dá­niel síremlékének és Kisfaludy Sándor szobrának felavatása vagy a sá­rospataki főiskola 300 éves Jubileuma. 5& Az elnyomatás és terror évtizede alatt megváltozott az Akadémia jelentősége és szerepe a nemzeti köztudatban. "A divatból kimenni kezdett" intézmény, melynek munkálkodását a megelőző tlz év alatt a hírlapi vitákban annyi gáncs és kifogás érte "midőn minden, mire nemzetiségünk védelmében eddig támaszkodtunk, tőlünk elvétetett, midőn abból, mire egykor egy szebb jövőnek re­ményét építettük, csak az egy Akadémia maradt, a romok között, az egyetlen nemzeti intézet, mely a nagy bomlás után még fennállt, s aránylag függetlenül még tisztán nemzeti célokat tűzött ki magá­nak, nem kell-e megváltozni az Akadémia helyzetének is? mely Uly viszonyok között a hazafiak szemében nem csak tudományos in­tézet vala többé, hanem képviselője nemzetiségünknek, emléke egy szebb múltnak, melyre büszkék voltunk, a jelenben az egyetlen pont, melyet a nemzet sajátjának mondhatott, ... a melynek fenntartása, védelme, emelése nem csak a magyar tudomány, de a magyar ha­zának érdekében fekszik, s azért nem egyesek, hanem a nemzet kötelessége." Ezt a tényt regisztrálja Dessewffynek az Akadémia 1858. decembe­rében tartott emlékezetes nagygyűlésén mondott elnöki megnyitóbeszéde is. ". , . azon közérzet, hogy nekünk kötelességeink teljesítésében és feladatunkhozl hűségben megfogyatkoznunk nem szabad, nagyobb mértékben, mint ezelőtt, Akadémiánkra irányozza a közgondolkozást Minél természetesebb, Jogosabb és határozottabb minden oly nem­zetiségnek, mely erre magában képességet és hivatást érez, azon óhajtása, hogy előtte a magasabb tudományos kiképződés útjai ne csak elzárva és megnehezítve ne, sőt ellenkezőleg tárva és nyit­va legyenek, miszerint annak, ml előtte legdrágább, azaz saját nemzeti egyéniségének feláldozása nélkül, sőt ellenkezőleg ennek párhuzamos kiképzése mellett , vehesse fel magába és azonosíthas­sa nemzetiségével a magasabb műveltséget: annál becsesebbnek kell lennie a ml szemeinkben is jelenleg Akadémiánknak." Dessewffy Emil, aki mindaddig, mlg az Akadémia alapszabályai meg­erősítve nincsenek, elhlbázottnak tartja a közvéleménynek a sajtóban meg­nyilatkozó Akadémia iránti érdeklődését és segítőkészségét, amint az el­lep szabályok jóváhagyásával a társulat létét biztosítottnak látja szemé­lyes példaadásával, irányító tevékenységének teljes erejével maga áll az élére annak a mozgalomnak, mely a nemzet egészének erőfeszítéséből

Next

/
Oldalképek
Tartalom