Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
54 lyett ő mondta, tollba a szöveget. Ezt meg az aggódó Toldy tartotta túl keménynek. Vele és a másodelnökkel szemben Dessewffy vette védelme 42 alá a kemény, száraz szerkezetet. Az Igazgatótanácsi ülés és a folyamodvány négy pontba sorolja a sérelmezett változtatásokat, A leglényegesebb az 1. § második bekezdése melyben "a tudományok magyar nyelveni mivelése helyett általában csak a tudományok mivelése" van az Akadémia céljául kitűzve. "Második a választási megszorítások, u.m, az elnök választásának eddig legf. megerősítés mellett gyakorlása, — s a titoknok és többi másodrendű tagoknak e nélküli választhatásának eltörlése, melyek közül az első hármas kijelöléstől, emez felsőbb helyen! megerősítéstől, hol épen kinevezéstől tétetik függővé. Harmadik, hogy a fizetési kategóriák meghatározása, s azokbai előléptetés is főkormányzó! elhatározás és kinevezés tárgyává tétetik. S végre a negyedik az, hogy az országfejedelmi biztosnak kötelességévé tétetik, nem csak az alapszabályokkal, de a legmagasabb kormány czéljaival összeütköző végzetek ellen is tiltakozni: mely utóbbi Joga csak annyiban találtatik nyomasztónak, a mennyiben nem törvényekről és rendeletekről szól, hanem czélokról . melyek amennyiben törvényben és rendeltetésekben nem foglaltatnak, az Akadémia előtt Ismeretesek nem is lehetnek, s igy ama kifejezés határozatlanságával, az A— kadémiát minden lépésében kétségekkel töltené el, "43 A -sérelmezett változtatásokon túlmenően a jóváhagyott alapszabály elhagyja a felterjesztett szövegből az 1831. évi alapszabályokból is hiányzó passzust, hogy a "rendes tag csak a levelező tagok sorából vá— 44 lasztható." Beiktatja a felterjesztett szövegből hiányzó, a régi alapszabályban szereplő "Elnök, alelnök, igazgató és tiszteleti tagoknak a nekik jutott kitűnő méltóság és állás szolgál fáradozásaik dijául" 45 szövegű paragrafust. Beleilleszti a felterjesztés szövegéből még hiányzó, de a Jóváhagyás idején már igazgatótanácsi jóváhagyás szerint működő történeti bizottmány gyakorlata nyomán, a bizottmányok szerepének 46 korrekt megfogalmazását. Elhagyja végül az új alapszabálytervezetben 47 bennfelejtett Tudománytárra utaló részletet. Ezek a javítások azt a kérdést vetik fel számunkra, hogy ki lehetett az alapszabályok hivatalos cenzorai közül, oki az Akadémia szervezetét, múltját és egykori működését tökéletesen Ismerte. Vagy ki volt az, aki erről a hatóságokat behatóan tájékoztatta.
