Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

Előszó

ELŐSZÓ V A szerző saját munkája előzményeit keresve ütközött először azokba a tényekbe, melyek ellent látszottak mondani annak a csaknem egyértelműen elmarasztaló Ítéletnek, mely a felszabadulás után a "régi Akadémiáról" szóban és Írásban napvilágot látott. Az Intézmény szeretete és a valóság tisztelete volt az ami a továbbiakban - ha kényszerű megszakításokkal is - arra ösztönözte, hogy azokat a mozgató erőket kutassa, melyek a Magyar Tudós Társaság történetének alakulását Irányították, A tanulmány az Akadémia célkitűzéseit és reformtörekvéseit, azokat a belső feszítő erőket szeretné bemutatni, melyek a társulat fejlődését előbbre vitték vagy visszatartották. Az alapszabályok módosulásáról, szervezeti változásokról éppen ezért csak addig és olyan mértékben beszél, amennyiben ezek reform jellegűek. A történeti kereteket akkor vázolja, amikor azok emennek megértéséhez elengedhetetlenek. Az Akadémia belső életének eseményeit akkor sorolja elő, amikor azok a szavakon túlmenően demonstrálnak. A hivatalos célkitűzéseken túl érzékeltetni kívánja azokat a törekvéseket és jelenségeket is, melyek mindvégig az intézmény legtisztább célkitűzéseinek letéteményesei maradtak, akkor is, amikor azokat a vezetés már elejtette. A szerző mindezeket történeti adattár formájában, az elfelejtett vagy Ismeretlen adatok feltárásával próbálja elérni. Bár meggyőződése, hogy az adatok beszélnek a legtöbbet és legjobban önmagukról és korukról, nem tartózkodik azok magyarázatától és kommentálásától sem. Tudatában van annak, hogy mint minden válogatás, ez az adatközlés is szubjektív, de abban a reményben adja közre, hogy a rendelkezésre álló adatok tömegéből azokat emelte ki, melyek az akadémiai célkitűzésekre és az Intézmérrv valóságos fejlődésére legjellemzőbbek. 1971 június.