Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
Utószó
UTÓSZÓ Nyelvművelő intézetként politikai szükséglet hozta létre. A célkitűzések tisztázatlansága, a szervezet célszerütlensége és az anyagi eszközök hiánya jellemezte a Magyar Tudós társaság történetének első szakaszát Az 1848-as forradalom, a tüggetlen, nemzeti érdekeket szolgáló magyar állam reménye a másfél évtizedes belső reformtörekvések valóra váltását és az állami költségvetés biztosította anyagi szükségletek megteremtését igérte. Az Akadémián belül felrajzolódott az Institut de Francé jellegű magyar intézet megvalósulásának lehetősége. Az önkényuralom és a provizórium korában az Akadémia a tudományos munka szine alatt nemzeü intézetté válik és nagyobb súly esik politikai, mint tudományos jellegére. A közvélemény érdeklődése a tudományos munka felé is a nemzeti ellenállás szemléletén keresztül fordul, és igy a tudományos rendezvények olyan érdeklődést váltanak ki, melyet széles rétegek részérő l a tudományos munka soha sehol nem kapott. A kiegyezéssel alapjában következik új korszak az Akadémiára Az a tudományos intézet lehet végre, amelynek jellegénél fogva mindig is lennie kellett volna A korszak első felében, a két Eötvös elnöksége közötti időszakban, az akadémiai vezetés célkitűzései tiszták, világosak, korszerűek. A haladó és visszahúzó erők feszültsége mindvégig érződik az intézeten belül, de valóságlátásával, józan eszmei iránymutatásával magasan kiemelkedik a milleneumi korszak patetikus forgatagából. A dualizmus korának öröklött és lavinaszerűen fejlődő nehézségei és ellentmondásai a századforduló után lesznek úrrá az Akadémián. A társulat még nem nőtt fel saját célkitűzéseihez, amikor az "elnök válság"
