Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
131 "Akadémiánk nem lehet a tudományok hideg hallgatag palotája és nem szabad annak tekinteni." "... Nemzeti céljaink szolgálatában az emberiség közös kincsét, a tudományt, közművelődést fejleszti és itt kapcsolódik bele a halhatatlan és minden erőnkkel megvédendő nemzeti eszme az egész emberiség közös érdekébe és nvúit kezet a magasztos értelemben vett internacionalizmusnak ... nem szabad, hogy az internacionalizmus a nacionalizmust elfojtani próbálja, mert az bolsevizmusba fojtaná az e m b erisége t. " Az utókor megkérdezi, vajon milyen magyarságra akarta tanítani és a tudatlanság mely homályából akarta kivezetni az 1930-as évek végén a Habsburg főherceg a magyar tudóst, és a magyar akadémiát. S mialatt József kir. herceg őfelsége a "sötétlelkü forradalmárok, hazát nem Ismerő árulók" pokoli ügyességéről mennydörög, okik " a hazát sírba döntötték" 6 1, ismét megmutatkozik az Akadémia másik arca is, Fettlch Nándor "az orosz tudományos intézetekkel a további együttműködés módozatairól" vált eszmét "A cári Oroszország török-fajta kisebbségeinek történeti jelentőségét nem szívesen bolygatta, mert pánszláv politikája ezt nem engedte." "... Klevben és Moszkvában . . . illetékes helyeken a magyar és az orosz archeologia közös feladatairól szóltam. Klevben személyes megbeszélések, Moszkvában egy előadás formájában ismertettem azt, hogy mit várhat az orosz archeologia a magyartól." "A további rendszeres kutatás előfeltételei megvannak. Legközelebbre a nagy ukrán városok múzeumainak áttanulmányozását tervezzük." 6 2 Olvassuk a jelentésben. 63 64 Fettlch második jelentése és a szovjet rádió köszönete a bizonysága annak, hogy tudós embert, még a fasiszta megszálló sereg nyomába ls, nem feltétlenül a hatalmi politika szolgálata, hanem a közös tudomány szeretete visz. Nem politikai magatartás ez, sem Fettlch, sem az Akadémia részéről, hanem a tudomány egyetemes emberi voltának napi politika és nemzeti elfogultság feletti objektív tisztelete. Ugyanerről tarúskodlk az a tény, hogy az Akadémia a két háború között ls egyre bővülő kapcsolatot tartott a szovjet akadémiai és egyetemi központokkal és egyes tudósokkal 65 ls. - Bizonyítéka annak, hogy az Akadémián mindvégig élt annak tudata, amivel Kodály Zoltán ezt a korszakot berekesztette:
