Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
1.2Q rt ományo k nemcsak a gyakorlati élet, a közlekedés szükségleteinek kielégítésére törekszenek, hanem bámulatos eredményeivel hozzájárulnak ol y tud ományos p roblémák megfej téséhez, a melyeket a leghathatósabb álbi mi segéllyel s em l ehetne elér ni." Ilosvay 1918-ban a háború csődjén még innen, de már az eljövendő "békével" számolva tartja elnöki megnyitó beszédét "... Nyilvánvaló, hogy ha ebből a véres háborúból háramlik is reánk elég harci dicsőség, ha biztosíthatjuk is hazánk területének épségét: de rop pant méretű veszteség ci nk is volta k, mely eknek gyors pótl ásától füg g, hogy Magyarorsz ág e rős és fe jl ődésre képes le hesse n." 2 8 A beszéd érezteti, hogy a háború után meginduló úi élethez politikai és társadalmi átalakulás is szükséges, de ennek felvázolásától tartózkodik. "Véleményt mondani arról, hogy a béke helyreállítása után állami és társadalmi tevékenységeinknek miként kellene átalakulni, nem érzem magam illetékesnek; azonban a reánk várakozó teendők között akadhatnak olyanok is, a melyek az Akadémiának hatáskörébe is beilleszthetők." "Unos-untaian halljuk, hogy korunk jellegét a természeti és technikai tudományok adják meg", . . . "mindazonáltal a műveltség fokozatos fejlődésének nagyobb veszedelme nem volna, mintha valamikor az a nézet kerülne felül, hogy akár a természeti, akár a technikai tudományoknak értékét csupán hasznosságuk mértéke szerint kell megszabni." . . . "Mint minden tudománynak, a természeti és a technikai tudományoknak is csak egy eszményi czélja van: keresni és megtalálni az igazságot." - Malijuk ismét Eötvös gondolatait. - De Ilosvay tovább lép és fejtegetéseiben feltűnik azoknak a tudománypolitikai meggondolásoknak egyike, másika, melyek a következő negyedszázadban foglalkoztatják a világ tudományosságát, melyek a szocialista államokban az akadémiai szervezet teljes átalakulását hozzák majd, másutt pedig az akadémiák mellett országos jellegű, a tudományos kutatásokat koordináló és irányító köz30 pontokat hoznak létre. "... vájjon a természettudományok térfoglalásának korában Akadémiánk, ragaszkodva az alapszabályokban lefektetett elvekhez, jövőben nem iktathatna-e be olyan feladatokat is munkatervébe, a melyek nagyobb hatást biztosithatnának részére mind az országos, mind a nemzetközi tudományos és művelődésügyi mozgalmakban? És nem nyujthatna-e tájékoztatást, segítséget a hazai közgazdasági tevékenységnek ls? Alapos megfontolás után arra a következtetésre jutottam, hogy ilyen feladatok vannak és előterjesztésük ma időszerűbb, mert számuk, a béke helyreállítása után, hihetőleg még sza-
