Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
1 16 ban s feladataink szempontjából vizsgáljuk, azt hiszem könnyen megállapíthatjuk, hogy nálunk úgy mint minden fajok és nyelvek szerint megoszló nemzetnél a szellemi cultúrának csak javára szolgáihat, ha a különböző nemzetiségek nemes versenyre kelnek abban, hogy faji egyéniségüket culturmunkájukban is érvényesítsék, de egyenesen ártalmas volna, ha a politikai féltékenység vagy gyűlölködés culturélis elzárkózásra, elszigetelődésre vezetne ..." "A culturának igen tág terei vannak - gondoljunk csak a művészetek legtöbbjére, a gazdasági, műszaki munkára -, melyeken faj és nyelv alig választhatnak szét bennünket a vállvetett munkától. Ott, a hol nyel vi különbség érvényesül; az irodalomban, a tudományban, mindenesetre fenn kell tartanunk a magyar cultura elsőségét s annak megkülönböztetett ápolását kell az államtól is követelnünk, erre kell erőinket eg yesítenün k, . . . ".12 Az Akadémia elnökének e szavai akkor hangzanak el, amikor ezekben a kérdésekben a társulati szemléletben alapvető átalakulás történik. Akkor, amikor a kulturális felemelkedés és méginkább a kulturális fölény kifejezés, - melyek az akadé miai vezeté s szóhasználatában Széchenyitől Eötvös Lorándig ellentéte volt mindannak ami erőszakolt és sovén, 13 rosszízű tartalommal telítődött és soviniszta jelleget nyert. Sajátságosan ezzel egyidejűleg válik az Akadémia aulikussá és dinasztikussá is. 1 4 Az a testület, melynek tisztánlátását, hivatalos megnyilatkozásait nem homályosította el a milleneum mámora, meggondolás nélkül igenel a kitörő világháborúra. - A szarajevói merénylet - hallatszik az elnök ajkáról "oly vészterhes üzelmekről rántotta le a leplet, melyek e lle n esek f egyverrel lehet védekez ni . Jogosult önvédelmün k a politikai érdekek és féltékenységek végzetes találkozása következtében egy minden eddiginél n agyob b és véresebb világháború lángjait lobogtatta föl." 15 "Bizunk azok szövetségének hűségében, a kikkel részint évszázados közjogi kapocs, részint létérdekeink közösségének felismerés e csatolt." 1 6 A harctéri eseményekkel kapcsolatban hangzik el először a magyar Akadémián a megfogalmazás: az "események csak megerősítettek abban a hitünkben, hogy monarchiánk és benne n emz etünk igaz ügyével győzelmesen fog ebből az óriás inérkőzésből kikerülni ... " 4 ' Majd messze túl a háborús hisztérián, melyet, ha megérteni nem is, értelmezni tudunk, 1922. április 3-án rendkívüli összes ülésre jött össze
