Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

IV. 1906 – 1945

IV. 1906—1945 1905. október 5-én báró Eötvös Loránd lemond 16 éve viselt elnöki tisztéről. Hogy miért? A rendelkezésünkre álló adatok nem adnak erre egyértelmű és megnyugtató választ. Eötvös nyilvánosság számára szánt lemondó levelében azt hangsúlyozza, hogy hátralévő ereje egészét tudományos kutatásainak kívánja szentelni.

1 Kétségtelen, hogy lemondása nem szakítás az Akadémiával, hiszen haláláig részt vesz annak ülésein is vállalja az elszámolások évi ellenőrzését. - Nem tudunk orról sem, hogy a testületen belüli ellentétek ebben az időben különösen éleződtek volna és most ez elől akart volna kitérni. Bár tagadhatatlan tény, hogy az Akadémia kezdettől fogva nem kívánta egységese

n a "professzor" 2 elnököt és új elnökének megválasztásánál "a gyakorlati téren, különösen az állami administratioban tanúsított eredményes tevékenységét" mél3 tányolta. Berzeviczy később két alkalommal utal az "elnökválságra", először 4 1907-ben Kautz Gyula alelnöki működését méltatva, majd késő öregségében, lemondásakor emlékszik meg arról, hogy Eötvös Lorándnak mint lelépő elnöknek módjában lett volna utódja kijelölésébe beleavatkozni, 5 nem emelt szót Jelölése ellen. Az akadémiai élet látszólag azokon a vágányokon fut, melyre legutóbb Eötvös Loránd vezetése állította. A munka a megszokott keretek között megy tovább. Az Akadémia változatlanul cselekvő tényezője marad a nemzetközi akadémiai és tudományos együttműködésnek. - Mégis valami valahol, kezdetben alig érzékelhetően, időhöz nem rögzithetően, megváltozott. Az akadémiai életben és vezetésben, a társulaton belül kezdettől fogva meglévő ellentétes erők másika került felszínre. A következőkben azt próbáljuk az egyes problémák rendjébe

n vé-