Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
no 107. Ak. Ért 1893, 316 és Selényl XXIX. - (A kiemelés tőlem - Sz.M.) 108. Ak. Ért. 1895, 325. - (A kiemelés tőlem - Sz.M.) 109. Ak. Ért. 1896, 327. - LVI. Nagygyűlés, harmadik nap. 1896. május 15-én. (61): "Napirend előtt Thaly Kálmán rt kérdést intézvén az elnökséghez: Miként értendő, az ünnepélyes közülésre szóló meghívókon az öltözetre vonatkozó figyelmeztetés, elnök ú r, általános helyeslés közt válaszolja, hogy ő a fekete atillát tartja az akadémiai tagok számára legalkalmasabb Ünnepi öltözetnek ." - (A kiemelés tőlem - Sz. M.) " 110. Ak. Ért 1896, 295-296. - (A kiemelés tőlem - Sz. M) 111. Uo. 1893, 61-62. 112. Uo. 1891, 324-323. 113. Uo. 1894, 432. - (A kiemelés tőlem - Sz.M.) 114. Uo. 1891, 322. 113. Annak bizonyságául, hogy ez mennyire tudatos, Eötvös Loránd Széchenyi-ünnepen elmondott, beszédéből Idézzük: "Válságos korszak volt az nemzetünkre nézve, a melyben Széchenyi az újjáalakítás munkájához fogott A gőzerő első hatalmas szárny-csapásaival akkor kezdte meg az újkor ipara földünknek minden zugát felkereső térfoglalását, akkor ennek nyomán indult meg az az újkori népvándorlás, mely zaj nélkül, de folytonosan és egyszerre minden Irányba halad, s a műveltségtől elszigetelt, a múltnak álmaiban szunnyadozó nemzetekre nézve veszélyesebbé válhatik, mint a középkor vándorseregeL " "Csak Idő kérdése volt az, hogy mikor foglalja el az európai műveltség ezt a szép országot Ne ámítsuk magunkat - a ml közreműködésünk nélkül ls épültek volna itt vasutak és hidak, járnának gőzhajók a Dunán ... s még a finomabb társadalmi élet, sőt talán a tudomány ls meghonosodott volna itt; de mit érne nekünk mind ez a műveltség Magyarországban, ha nem a magyarnak műveltsége volna. A magyarnak műveltséget adni, azért, hogy honában magyar maradhasson, ez vett a czél, a melyért Széchenyi küzködött, s a melyért erejének teljes megfeszítésével, versenyezve iparkodott megelőzni, és meg ls előzte az idegen téritöket, okik már nem késhettek sokáig." "Széchenyi és mindazok, kik e munkát vele együtt megkezdették és folytatták, ujabb századok és ezredévekre hódították meg nékünk ezt a földet, a mely talán még sohasem volt Inkább kitéve a veszélynek, hogy más műveltebb nemzetek gyarmatává váljék, mint e század első felében, mikor gépeivel a hatalomnak ez ujabb fegyvereivel megerősödött Európa életfenntartására szükséges térségeken parlagon heverő pusztaságot tovább nem tűrhetett." (AJc. Ért 1893, 58-59.) 116. Uo. 62. 117. L. az I. fejezet 88. és 89. sz. jegyzetét és a 22. oldal erre vonatkozó idézetét.
