Vitályos László, Orosz László: Ady-bibliográfia 1896–1970. Ady Endre önállóan megjelent művei és az Ady-irodalom (A MTAK kiadványai 67. Budapest, 1972)

Bevezetés

VIII Beveze t de sal 1B ebben a részben koptak helyet. Ide került még két - a fentiektől kissé elütő, de a második fejezetben található Ady-lrodalomtól Jól elkülöníthető - témakör ls: 1. az Ady-hagyaték kiadási Joga, 2. Ady az Iskolai oktatásban, A verselemzések azonban ( még a pedagógiai céllal készültek ls) a második fejezet második részében találhatók. Az Ady—kultusz kezdetének a költő halála évét tekintettük, így 1919-lg csak az Idevágó szépirodalmi alkotások szerepelnek e részben. A függelék harmadik része az Adyról készült képzőművészeti alkotások Ismertetését és Irodalmát tartalmazza, A bibliográfia használója csak közvetve, a megjelent cikkek, hírek alapján értesül a képekről, a szobrokról és egyéb műalkotásokról, magukat a műveket nem foglaltuk Jegyzékbe. Felvettük még Ide az elénk kerülő, szétszórtan megjelent fényképeket és verslllusztráclókat ls. Az egész rész Inkább csak kiindulópontja egy rendkívül hiányzó Ady-ikonográfiának. A fejezet utolsó részében található az Ady-versek megzenésítésének Irodalma. Kottát csak abban a ritka esetben vettünk fel, ha az a szokástól eltérően Irodalmi müvek között jelent meg, mint pl. Relnltz Béla Ady-dalal a Modern Könyvtár füzeteként, különben csak cikkek, Illetőleg híradások bibliográfiai adatainak felsorolásával Jelezzük a megjelent vagy előadott megzenésítéseket. 4. A címleírás módja. Rövidítések és jelölések A címleírások a szokásos címfelvétel! szabályokat követik, illetve ahol a bibliográfia Jellege megkívánta, ezek bővebbek a szokottnál. A tételek elején a szerzők vezetéknevét végig nagybetűvel írtuk, (változatlanul hagyva természetesen az álneveket és a névrövidítéseket) ; az egyes tételeken belül ls kiemeltük az alkotó tevékenységet végzők (vitacikkek, hozzászólások, Ismertetések, glosszák szerzőinek, valamint a szerkesztők, közreadók, fordítók, Illusztrátorok stb.) nevét, aláhúzással. A névmutatóban az említett két kiemelést egységesen a tételszám aláhúzásával Jelöltük, Az anyag csoportosítása és a közlemények terjedelmének jelölése lehetővé tette, hogy a műfajt c-ak a legszükségesebb esetben (elbeszélés, vers, tárca stb.) tüntessük fel. A perlodlkumokban, gyűjteményes kötetekben, tehát a nem önállóan megjelent müvek esetében a lelőhely címe egyenlőségjel után következik. A folyóiratok és hírlapok címeit csak annyira rövidítettük, hogy ezek feloldás nélkül felismerhetők legyenek. Ezt a perlodlkum-címek 1gen nagy száma Indokolja. Kivételt csak néhány fontosabb lrodalomtör-