Vitályos László, Orosz László: Ady-bibliográfia 1896–1970. Ady Endre önállóan megjelent művei és az Ady-irodalom (A MTAK kiadványai 67. Budapest, 1972)
Bevezetés
IV Beveze t de 2. A gyűjtés módja Gyűjtésünk a személyi, szak- és általános bibliográfiák adatainak kljegyzésével ^s ellenőrzésével kezdődött. Legfontosabb és legalapvetőbb forrásunk Gulyás Pál "Magyar írók ólete és munkál" 1939-ben megjelent 1, kötetének "Ady Endre" címszava, illetve ennek gazdag bibliográfiai anyaga volt. Ezenkívül - csak a legfontosabbakat felsorolva - adatokat merítettünk Petrlk Géza 1886-1900., 1901-1910., Kozocsa Sándor 1911-1920., Szollás Ella - Droszt Olga - Mokcsay Júlia 19361940., Droszt Olga 1941. évet felölelő Magyar Könyvészetéből,továbbá a Magyar Nemzeti Bibliográfiának és a Magyar Folyóiratok Repertóriumának 1945-1970 között megjelent köteteiből, Hellebrant Árpád Irodalomtörténeti repertóriumaiból ( 1919-lg az Egyetemes Philológíai Közlönyben, 1921-1924 között az Irodalomtörténeti Közleményekben), amely vállalkozást 1925-1927 között Gorlupp Állsz, 1928-1943 között Kozocsa Sándor folytatott és végül Kozocsa Sándor "A m&gyar Irodalom bibliográfiája" című, az 1945-1960-Ig terjedő évekre vonatkozó munkájából. A bibliográfiákból nyert címleírások adatainak ellenőrzése, kiegészítése és szükség esetén rövid tartalmi annotációkkal való ellátása során - illetve ezzel párhuzamosan - a kézbe vett folyóirat-köteteket az adatellenőrzéehez és az adatkiegészítéshez szükségesnél nagyobb alapossággal néztük át, és ezáltal sok új, Ismeretlen adattal egészíthettük kl gyűjtésünket. A. napilapokban általában csak a talált utalások nyomán kutattunk, Illetve az Ady-lrodalom fontosabb eseményeinek Időpontja után közvetlenül megjelent számokat dolgoztuk fel, viszont teljes terjedelmükben átnéztük - a vonatkozó Időhatárokon belül - azokat a napilapokat, amelyek Ady írói és újságírói működésével szorosabb kapcsolatban voltak. Bibliográfiai forrásnak fogtunk fel minden Adyra vonatkozó publikációt, az ezekben talált címeket, bibliográfiai utalásokat is egybevetettük anyaggyűjtésünkkel. Átnéztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtára katalógusait és különgyűjteményelk lapkivágat-anyagát. 1965-1966 folyamán összevetettük gyűjtésünket a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének magyar Irodalomtörténeti blbUográfial gyűjtésével, s a hiányzó adatokat munkánka beépítettük.
