Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából

90 Mint látjuk a 30. táblázat adatai az 1604 különféle kurrens külföldi periodikum használatának abszolút számokban feltüntetett ldőrendlségét adják, és nem terjednek ki azon viszonyszámokra, melyek megmutatnák, hogy a használt 1604 periodlkumból mennyi volt kurrens már például 1938-ban ls ; tudniillik, hogy az a 28 különféle periodikum, melyeknek 1938-as évfolyamát használták, hanyad része az 1938-tól mindmáig kurrens perlodikumalnknak. E kérdésfelvetés vonatkozásában bizonyos összehasonlításra mégis alkalmat adó néhány számadat azonban rendelkezésünkre áll. Az 1604 kurrens külföldi perlodikum-féleség közül 406 esetében pusztán a kurrensnek számító 1965. és 1966. évfolyamokat nézték meg. Az 1901 és 1945 közötti Időszakot használók 177 olyan periodikum évfolyamait kérték ki, melyek mind a mai napig kurrensek. E 177 periodikum közül 48 periodikum esetében a használók nem érdeklődtek a frissebb vagy régebbi évfolyamok Iránt, hanem e perlodikumoknak csakis az 1901-1945 közötti valamelyik évfolyamát használták. Végül az 1811-1900 közötti időszakra eső évfolyamokat használók55 periodikum-féleség szóban forgó évfolyamait vették igénybe. Az 55 perlodlkum-féleség esetében 25-nél az illető periodikum 1900 utáni évfolyamalt nem is használták. Annyit a fenti adatokból ls megállapíthatunk, hogy az egyes évekre vonatkozólag Igénybe vett perlodlkum-féleségek száma - az időben visszafelé lépve - viszonylagosan is csökkenő tendenciát mutat; tehát a régebbi évfolyamok esetében csökken a rendelkezésre álló periodikum-féleségek összállományának kihasználtsága! A 30. táblázat bizonyos fokig kuriózumként szerepelt dolgozatunkban, ennek adataiból ugyanis, még az állománykihasználtság visszamenőlegesen csökkenő tendenciájának igazolásával sem lehet lényeges megállapításokat tenni a periodikumok "felezési Idejére" vonatkozóan. A "felezési Idő" , mint a periodikumok szakmai elavulási sebességének problematikája ugyanis csak akkor nyer értelmet, ha ezt szakonkénti bontásban tárjuk fel. A 31. és 32. táblázatainkkal ezt , a célt próbáljuk megvalósítani, ezeknél azonban arra már nem vállalkozhattunk, hogy az évfolyamok visszamenőleges