Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
7 A kérdőíves módszerrel képcsők itos úllásíot>k dósunk bővebb kifejtésére kedvező alkalmat ed Kókey György " Könyvtárhasználati vizsgálatok az Országos Széchényi Könyvtár Ilirlaptárában" 4 c. dolgozata, melyben n következei, részünkről teljesen elfogadható megjegyzést olvassuk: ". , . el kell döntenünk: ez olvasók vizsgálatára rendelkezésünkre álló lehetőségek és módszerek közül melyiket vál- isztjuk. Anélkül, hogy elvitatnánk a kérdőíves vizsgálatok bizonyos értékeit, úgy gondoltuk, hogy a mi esetünkben a statisztikai módszer segítségével messzebb juthatunk. Amikor Lengyelországban előtérbe kerültek az olvasók tanulmányozásának problémái, rámutattak arra, hogy az. olvasás tanulmányozásánál és az olvasókkal kapcsolatos vizsgálatoknál elsősorban a statisztikai módszerrel lehet bebizonyítani a vizsgálatok reális eredményét, objektivitását és megfelelő színvonalát. Pszichológiai érvekkel támasztották alá, hogy a kérdőivek, valamint egyéb Írásbeli vagy szóbeli beszámolók az olvasók részéről szubjektív jellegűek és kisebb értékűek, mint bármilyen objektiv adat az olvasásról. Többet mond és megbízhatóbb az olvasók olvasótermi kérőlapja, vagy kölcsönzési téritvénye, mint szóbeli vagy irátsbeli közlése arról, hogy milyen müveket kedvel. K külső hatásra adott válaszokban ugyanis az olvasók jelentékeny része - tudatosan vagy tudat alatt - de meghamisítja a valóságot." (130. 1.) Kókay dolgozata mindazonáltal nem pusztán általános módszertani elve, a statisztikai módszerrel kapcsolatos pozitív állásfoglalása révén érinti tanulmányunkat, hanem a hirlaptári olvasás tényleges és általa fontosnak tartott mutatói rendszerezési metodikája szempontjából is. Kókay bemutatja például a hirlapolvasók ós az olvasott kötetek száma időbeli növekedését; a hirlupolvasás ós a könyvolvasás közötti használati eltérést; az OSZK és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja hirlapolvasási forgalma közötti számszerű összehasonlítást; az olvasók egyes kategóriáinnk számszerinti részesedését az összolvasói létszámban; az olvasók egyes kategóriái által olvasott folyóiratok szakszerinti számszerű megoszlását stb, Kókay tehát számos értékes elemzési szempontra utal, sajnos azonban e szempontok mindegyikét saját anyagunkra vonatkozóan érvényesíteni nem tudjuk, mivel több olyan adattal, amivel Kókay rendelkezik (pl. a könyvolvasók száma, az olvasott könyvek száma), mi nem rendelkezünk, és mivel sok esetben saját adataink a Kókaynál találhatóknál sokkal részletesebbek, differenciáltabbak (így a téma szerinti bontások esetében). Batári Gyula és Fallenbüchl Zoltán "A Külföldi Folyók atok Központi Katalógusa tájékoztatásai a statisztika tükrében" c. dolgozatukban^ olyan adatokat mutatnak be, melyek az Akadémiai Könyvtár periodikumhasználatával közvetlenebbül kapcsolatba hozhatók, mint a Kókay által feltárt adatok. Kókay ugyanis kimutatta, hogy az OSZK hirlaptárában többségében régebbi magyar folyóiratok és hírlapok évfolyamainak olvasása folyik, ml viszont arra utalunk, hogy az Akadémiai Könyvtárban a kurrens külföldi folyóiratok forgalma a legkiemelkedőbb: a Kókay-féle dolgozat és saját dolgozatunk tematikája tehát kissé eltérő. Az emiitett társszerzők dolgozata viszont éppen a külföldi folyóiratok iránti érdeklődésre vonatkozólag tartalmaz összehasonlításra igen alkalmas adatokat. Batári és Fallenbüchl adatai azért alkalmasak az összehasonlításra, mivel ezek, az országos külföldi folyóiratátlornány iránti érdeklődést tükrözvén, számunkra, saját adatainknak az országos érdeklődés mutatóival való egybevetésé-
