Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

1. Szakirodalmi áttekintés

1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Jelen első fejezetünkben a használatelemzésre és az olvasóelemzésre vonatkozó hazai szakirodalom szemléjét kívánjuk elvégezni. Tesz— szűk ezt ama meggondolásból, hátha az Így feltárt anyagban olyan könyvekre, közleményekre mutathatunk rá, melyek adatait, illetve alkalmazott módszereit későbbi fejezeteink során hasz innal alkalmazhatjuk. Az idevágó szakirodalom számát tekintve igen bőséges; a Magyar Fölyóiratok Repertóriumának meglévő évfolyamait, valamint a Magyar Nemzeti Bibliográfia 1950-1970 közötti köteteit! áttekintve megállapítottuk, hogy 409 periodikum-közlemény, illetve 138 (gyűjteményes kötetben, vagy önállóan megjelent)publikáció érintette az elmúlt 20 év folyamán az olvasás és a könyvtárhasználat tematikáját. E gazdag bibliográfiai anyag - Jóllehet önmagában igen érdekes - csak kis százalékban tartalmaz jelen tanulmányunk célkitűzéséhez és módszeréhez közvetlenül kapcsolódó anyagot. A bibliográfia javarészt olyan tételeket tartalmaz, amelyek jelen dolgozatunkkal szorosabb kapcsolatban nem álló olvasáselemzési, olvasóelemzési vagy könyvtárhasználati kérdéseket tárgyalnak. Sok cikk és tanulmány foglalkozik például az ún. "József Attila olvasómozgalommal", az "olvasó népért" mozgalommal, az "iró-olvasó találkozók" eseményeivel, és e találkozókon elhangzó olvasói igényekkel. E tanulmányok és cikkek tehát nem a tudományos céllal történő szakirodalom-olvasásra vonatkoznak, hanem kifejezetten a szépirodalom-olvasás témakörét érintik. Az irodalomolvasás pszichológiai vonatkozásalt is több szerző érinti, sőt pusztán az idevágó szakcikkekből, monográfiákból, esetleg kandidátusi értekezésekből is már egy egész kis szakbibliográfiát állithatnánk össze. Leggyakrabban Halász László és Tóth Béla nevével találkozunk az e témakörben publikáló szerzők között. Nem egyszer találkozunk olyan olvasás-tematikát érintő közleményekkel, melyek mottója a "mit olvassunk?" felszólító kérdőmondat. A Magyar Folyóiratok Repertóriuma és a Magyar Nemzeti Bibliográfia ezeket az "olvasás" szakcsoportba sorolva közli, holott ezek sokkal Inkább már ajánló bibliográfiának számítanak, még akkor is, ha tartalmaznak bizonyos útbaigazítást arra vonatkozólag, hogy a javasolt anyagot hol és milyen feltételek mellett lehet olvasni stb. Mi, pusztán a teljesség kedvéért, bibliográfiai gyűjtésünkbe ezeket a tételeket is felvettük, de ezekből dolgozatunk anyagához végképp nem tudtunk használni egyet sem. A szépirodalmi, a politikai-ideológiai és az ipari-gyártástechnológiai kiadványok anyagába vonatkozó olvasáselemzéssel tehá. már évtizedekkel ezelőtt számos dolgozat foglalkozott, a tudományos 'pályákon működő szakemberek és kutatók szakirodalom-olvasása, idevágó igényei, lehetőségei és szokásai azonban feltáratlanok maradtak hosszú időn keresztül. Tekintettel arra, hogy bennünket az ol-