Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
13 nősen bírálja Kukulska lengyel könyvtárosnak az olvasáselemzés módszertanáról vallott (elfogását, amit - mint emiitettük - Kókay György éppen ellenkezőleg, rendkívül örömmel üdvözölt. Végh kérdőíves módszerrel dolgozik és kérdőivébe sok olyan kérdés került, ami Marót Miklós és Szentirmai László kérdőíves felmérésében is hasonlóan jelentkezett. (Milyen más könyvtár tagja a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárán túlmenően? Milyen nyelvű könyveket olvas? Milyen újságokat, folyóiratokat olvas?) Számunkra Végh igen nagy terjedelmű dolgozatából egy igen fontos megállapítás emelkedik ki: tudniillik az, hogy egyetemenként, városi könyvtári-miliőnként, tanszékenként mennyire eltérőek az állományhasználat mutatói. Egyetért azzal a Könyvtártudományi és Módszertani Központból ( OSZK ) származó megállapítással, hogy" A nagy könyvtárukban kivétel nélkül magasabb a helyben olvasók százalók aránya, az új alapitású kisebb szakfőiskolákon viszont a kölcsönzők százaléka nagyobb." ( 180. 1.) Kimutatja azt is, hogy egyes karok hallgatói rendkívüli számban, mások meg csak csekély mértékben érdeklődnek a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára folyóirat-katalógusa (tehát végeredményben ennek folyóirat,\llornánya) iránt. A gépészmérnökök 7,6 %-ban, a villamosmérnökök 18,8 %-ban, a vegyészmérnökök 23,1 %-ban, az általános mérnökök 13,4 %-ban, az építészmérnökök 35,7 %-ban, a közlekedési mérnökök 12,3 %-ban; de hogy ez az eltérés mivel magyarázható, arra sajnos nem tér ki. Érdekes és szinte teljesen járatlan területet érint Déri Miklósné dolgozata, amely "Az olvasó és a katalógus" cimmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárába Járó olvasók katalógus-használati szokásait méri fel.19 Dériné interjú-módszerrel dolgozott, melynek az volt az előnye, hogy sok olyan szempontot is meg tudott közeliteni, amit ml, saját statisztikai elemzésünkkel nem voltunk képesek, így például mi nem tudjuk számszerűen meghatározni azt, hogy hány esetben és mely perio— dikumok esetében kéri ki az olvasó a periodikumot azért, mivel a kikért a— nyagban, annak témakörében általánosságban akar tájékozódni. Még kevésbé tudunk ilyen számadatokat adni a különböző foglalkozási ágakhoz tartozókra, mint olvasórétegekre vonatkozó érvényességgel.Több egyéb vonatkozásban, például a hibás katalógushasználat "kóroktanának" felderítése vonatkozásában is hasonló témájú feldolgozásokban nem szereplő, érdekes kérdéskört érint Dériné. Nemrég Jelent meg Kamarás István és Polonyi Péter "Értelmiség, olvasás, könyvtár" clmü dolgozata (Budapest, 1970. Népművelési Propaganda Iroda. 88, és a függelék 24 p.), amely egy, a vidéki értelmiség körében folytatott könyvhasználat! és olvasás-kutatási vizsgálatról számol be. A vizsgálat mintavétel alapján történt. A mintában 2 nagyváros, 2 kisebb város, 6 nagyközség és 17 kisközség szerepelt. A jelzett vizsgálat 1200 értelmiségi személyt érintett és az imént emiitett Dérlné-fél«l vizsgálathoz hasonlóan interjú-módszerrel valósult meg. (70 kérdezőbiztos, kb. 40-50 percig beszélgetett egy-egy magkérdezettel.) - A kutatás kiemelkedő pozitívumának tekinthető - többek között - az, hogy ez nem pusztán a könyvolvasásra és a könyvtárhasználatra terjedt ki, hanem bizonyos kulturszociológiai összehasonlító szempontokra is. Ilyen szempont volt például az, hogy a vidéki értelmiség, az olvasás mellett, milyen más tevékenységgel tölti kl szabadidejét; továbbá az, hogy a sok lehetőség közül, milyen tájékozódási forrást, milyen mértékben aknáz ki stb.
