Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
10 alatt tárja fel. A könyvtár raktározási rendje is elsősorban a szakrendszert tekintette irányadónak és nem a publikációk műfaját; igy az újonnan beszerzett könyv is, folyóirat is ugyanabba a szakcsoportba került vegyesen, ha tematikailag ugyanahhoz a területhez tartozott. Ennek alapján sejthető, hogy Fráter Jánosné sem tárgyalja különválasztva a folyóirat-, illetve a könyvhasználatot. Valakit megtéveszthet persze az, hogy volt "Vegyes újságok és folyóiratok" cimü szak is (a XXII. szak), amelynek anyagáról Fráterné megjegyzi: "Érdekes, hogy a XXH. szakot ... milyen sokan kölcsönözték: 365 egységet (10,3%)". E szak láttán esetleg arra gondolhatunk, hogy ez a szak foglalhatta magába a folyóiratok anyagát. Szó sincs erről! Ide csak azok a folyóiratok kerültek, amelyeket - túl általános jellegüknél fogva - más szakokba beilleszteni nem lehetett. A Fráterné által megadott 10,3 % - sőt, ha ehhez hozzávesszük az "Akadémiák és tudományos társulatok kiadványai" c. szak 2,14 %-os használtságát, (ugyanis ez a szak is jobbára folyóiratokból állt) a 10,3 % és a 2,14 % együttesen még mindig semmit sem mond arra vonatkozólag, hogy akkoriban a folyóiratokat, a többi állományrészekhez viszonyítva milyen érdeklődéssel illették, milyen százalékos arányban olvasták. A könyvállomány, a periodikumok, a kéziratok és régi könyvek akkori használtsági arányairól valamennyire megbizható adatot csakis a korabeli használati bejegyzések egyenkénti mérlegelése után, igen fáradtságos munkával nyerhetnénk, erre azonban eleddig még senki sem vállalkozott. Végső következtetésünk tehát az, hogy sem F. Csanak Dóra dolgozatából ( aki főleg ügyrendi vonatkozásokat emlit a perlodikum-használattal kapcsolatban),sem Fráter Jánosnééből ( aki a könyv- és periodikum-használat együttes képét adja) olyan adatot nem meríthetünk, ami saját, 1966. évre vonatkozó periodikum-használati mutatószámainkhoz, vagy ezek feltárásánál alkalmazott módszereinkhez akárcsak összehasonlítási alapul is szolgálhatna: ezek merőben más tudományfejlődési időpontra vonatkozólag adnak állományhasználati bepillantást. OLVASÓSZOCIOLÓGIAI JELLEGŰ MUNKÁK Azok az elemzések, melyek egyes könyvtárak könyv-, illetve periodikum-használatát mutatják be sokszor nem állomány-centrikus nézőpontúak, hanem olvasó-centrikusak, tehát a szociológiával állnak szorosabb kapcsolatban. Ilyen vonatkozásokat tartalmaz Hornyánszky Sári és Marót Miklós "A társadalomtudományi könyvek és olvasóik vizsgálata a központi könyvtárban" c > dolgozata, illetve még fokozottabban D. Jámbor Mária - Marót Miklós "Az olvasók rétegződésének és olvasmányainak vizsgálata a központi könyvtárban" 11 c. elemzése. Ez utóbbi összeállítás, az előbb emiitettnek módszertanilag kitaposott ösvényén haladva, de immár nem pusztán a társadalomtudományi müvek anyagára leszűkítve, általánosságban vizsgálja meg azt, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyes olvasói rétegei (munkás, paraszt, pedagógus, egyéb értelmiségi, alkalmazott és tisztviselő, egyetemi és főiskolai hallgató, középiskolás, Ipari tanuló, nyugdíjas, háztartásbeli, egyéb) miként használják a könyvtár állományát. Az egyes foglalkozási kategóriákat nem ők állították össze, hanem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve sorozatban hagyó-
