Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

Függelék

86 köteteken ktvtil közel száz kisebb értekezést, emlékbeszédet ls kiadtak a "tudományos" keretből, amelyeket itt ugyan már nem sorolunk fel clmszerint, de velük kapcsolatban annyit mégis megjegyzünk, hogy ezek között is viszonylag alacsony számban szerepelnek természettudományi müvek. A íönnebb felsorolt kutatási segélyek és nyomdai, szerzői költségek összege - mint említettük - a Vigyázó-vagyon kezelésének 18 éve alatt meghaladta a kétmillió P-t, - nem számítva az 1945-46. évi inflációs pénzeket és ugyancsak számitáson kivül hagyva az ezután még (részben a Vigyázó-féle erdők és bérházak Jövedelmeiből származott) összegeket. Ámde mindezek messze mögötte maradnak az 1950 utáni állami dotációnak, a hatalmas méretű könyv- és folyóirat kiadásnak és kutatási ösztöndijaknak, az aspiránsképzés, a Tudományos Minősítő Bizottság, a tudományos célhitelek és a tudományos kutatóintézetek hatalmas összegű ráfordításainak. A tudományos kutatásokra és könyvkiadásra fordított felsorolt öszszegek csak egy részét teszik annak, a nagy tudományos haszonnak, amit a Vigyázó-hagyatékok képviseltek az elmúlt évtizedek során. A tudományos megtérülés egyik fontos formája ugyanis a Vigyázókönyvtár példányainak az Akadémiai Könyvtár különböző részlegeiben, olvasótermeiben való folyamatos használata.