Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

XII. 1945-1949 között

71 XII. 1945-1949 KÖZÖTT Láttuk az előző fejezetekben, hogy az Akadémia milyen, kapitalista vállalatra emlékeztető képet mutatott kiváltképpen 1928, a Vigyázó-vagyonnak az Akadémia tulajdonába kerülése óta. Mai szemmel nézve a tudomány legfőbb magyar intézményéhez méltatlannak találhatnánk azt a profit-hajszoló gazdálkodást, azt a sok földbérleti szerződést,, kasznár! tevékenységet és házhelyparcellázást, ami szinte rrindegyik igazgató tanácsi ülésen szerepelt több napirendi pontban is. Ennek a vagyonkezelési, egyes helyeken igen bonyolult ügyletsorozatnak feltárása nehezebben áttekinthetővé is tette értekezésünket. Tény azonban az, hogy ha valaki a Magyar Tudományos Akadémia két háború közötti életét meg akarja ismerni, akkor a fenti adatok ismerete nélkül - bármennyire nehéz is áttekinteni ezeket - szinte meg sem mozdulhat, és pusztán a felolvasó ülések szereplőinek névsorával és ezen ülések eseményeivel kellene beérnie, ez utóbbi azonban az akadémiai élet és tudományszervezés mélyebb rétegeibe már nem világit bele. Az Akadémia ekkori életének társadalompolitikai és társadalomtörténeti megvilágítása is csak a fenti - főleg gazdaságtörténeti - adatok felhasználásával oldható meg. A mi rövid terjedelmű összefoglalásunknak ez utóbbi nem volt feladata, de az Akadémia történetének megírásánál u% gyis külön feladatként fog Jelentkezni ez, melynek során a Vigyázó-vágyon sorsa az ország nagyobb, átfogóbb gazdaság- és társadalomtörténeti keretébe lesz illeszthető. Az előbbi fejezetekkel a Vigyázó-vagyon kezelésének történetét gyakorlatilag lezártuk. Most nézzük meg még röviden ezen az Akadémia újjászervezéséig még részben az Akadémia kezelésében maradt vagyonnak utóéletét is. A felszabadulás utáni első Igazgató tanácsi ülést 1945. június 6-án tartották, Kornis Gyula ideigenes elnök vezetésével, amelyen a régi osztályelnökök és osztálytltkárok, a másodelnök (Vendl Aladár) vettek részt, tehát a régi főúri családok képviselői nem kaptak meghivót. Egyúttal új igazgató tanácsi tagokat is választottak a hosszú főtitkári beszámoló előtt, csupa neves írót és tudóst: Szent-Györgyi Albert, Kodály Zol-