Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)
IX. A vagyonkezelés hétköznapjai 1935-1937 között
50 gélyösszegeKet szavaztak meg a régi tiz folyóirat fenntartáséira, az ásatásokra, sőt az áprilisi ülésen tervbe vett új gazdasági épületemelésekre (hogy a házikezelésü birtokon minden cselédlakás, magtár és istálló végre rendbejöhessen, s remélhetőleg pár éven belül ezek a birtokok is nagyobb arányú hasznot hajthassanak, Gerényi gazdasági intéző irányításával 3 1). Nem sokkal ezután még egy negyedik pernyerés is kiegészítette az imént emiitetteket: az úru optáns-perben, az Akadémiának a román állammal szemben a kolozsmegyei Vigyázó-birtokok kártalanitásával kapcsolatosan benyújtott keresete tárgyában következett be ugyanis előrelépés. Az Igazgató Tanács a fenti ügyben kapcsolatba lépett ti.'a hágai nemzetközi bírósággal, amelynek folyományaként Balogh Jenő 1935 őszén örömmel jelenthette a bekövetkezett pozitív eredményt: a hágai biróság az emiitett birtokok után 670 170 aranykoronát szavazott meg kártérítésként, melyből a román állam már át is utalt első részletként 3150 -Sfrs.-ot. IX. A VAGYONKEZELÉS HÉTKÖZNAPJAI 1935-1937 KÖZÖTT A tengernyi gonddal járó vagyonkezelés ügyei (pl. a házikezelésbe vett birtokok, a parcellázások, a házépítés, a hivatali helyiséggondok stb. ) ekkorra már oly sokrétűvé és változatossá váltak, hogy a következőkben sajnos lehetetlen anyagukat tárgykörönkéntl fejezetbeosztásban ismertetni; be kell érnünk az Igazgató Tanács döntéseinek időrendi közléseivel. E korszak Idevágó eseményei az olvasó számára esetleg egyhangúnak tűnhetnek. A Vigyázó-hagyaték átvételének a Zichy érsekkel folytatott pereskedésnek stb. izgalmaihoz képest ezek az évek valóban kisebb, hétköznapi gondok jegyében zajlottak, de a vagyon történetének teljes feltárásához ezt a szakaszt is jól kell ismernünk: e hétköznapok " szürke" eseményei készítették ugyanis elő a talajt az újabb látványos eredmények és sikerek, például az ún. Vigyázó-palota építése számára.