Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

V. Tudományos célú kiadások a Vigyázó-vagyon első ötévi jövedelméből

43 évente több füzetben: Akadémiai Értesítő, Mathematikai és Természettudományi É rtesi tő, a német nyelvű Mathematlsche und Na turwissenschaftliche Berlchte, valamint az idegen nyelvű függelékkel ellátott, nagyalakú képtáblás Archeologial Értesítő , továbbá az Almanach, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Hadtörténeti Közlemények, a Közgazdasági Szemle, s a Nyelvtudományi Közlemények. - Ekkor Indult a hamar népszerüsödő nyelvművelő folyóirat: a Magyarosan is; gyorsan elérve 8-9000 előfizetőt, Így önmagát tarva fenn, minden további segélyezés nélkül, jóllehet évi előfizetési ára mindössze egy pengő volt A szóban forgó években segélyeztek nem kifejezetten akadémiai folyóiratokat is, a Budapesti Szemlét, az Atheneumot, az Ethnographiát, félévi 5-600, sőt olykor ezer pengővel; sőt támogattak néhány vidéki szakfolyóiratot: a Mészöly Gedeon által szerkesztett Szegedi Füzeteket, a Népünk és Nyelvünk cimü folyóiratot, a Debreceni Szemlét és másokat E szűkös években (1928-32-ben), melyekre vonatkozóan a tudományos kiadásokat most az AÉ.-ben közölt jelentések alapján be is mutatjuk, a főtitkárnak - a gazdasági nehézségek ellenére - sikerült kutatásokra s kiadványokra kihasítania az A/ vagyon jövedelméből a következő összegeket: 1928-ban 103 000 (?) pengőt, 1929-ben 120 000-et, 1930-ban 120,000-et, 1931-ben 100 000-et, 1932-ben 85 000-et Ezekben az években tehát átlagosan 106 000 P körül mozgott a tudományos ráfordítás. Csak később, a sokféle pörtől megszabadulván sikerült emelni a tudományos támogatások összegét. A legtöbb nagy kötetre, amit a Vigyázó-vagyonból adtak ki, rányomatták, hogy megjelent: "a két Vigyázó-alapítvány tisztajövedelméből." Mindezektől függetlenül került kiadásra a családtörténeti monográfiasorozat / "A podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család története"/, amire az anyai (b/vagyon) jövedelmének 32 %-a volt kikötve, a múzeum-fenntartás költségei mellett, Ebből adta ki az Akadémia 1931-19 33 között a sorozat első két kötetét s később a továbbiakat, amelyek levéltári anyagukkal ma már forrésértéküek, ugyanis 1945 elején a háborús fronton lévő rákoskeresztúri családi levéltár 90 %-a elpusztult, a rész-