Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

IV. Ujabb anyagi gondok - parcellázási tervek

31 kisebb ingóságig minden elkelt, úgyhogy az Akadémia pénztárába végül is 91 600 P folyt be. Az Árverési Csarnok közel kétezer tételről - mint 17 már emiitettük - vaskos kis füzetet adott ki, a cikkek kikiáltási árával. Alig ült el az árverés izgalma és alig pihenték ki magukat az illetékes ügyintézők, máris támadások érték az Akadémia vezetőségét - nemcsak egyes napilapokban, hanem még az ülésekre el nem járó, de mindig kritizáló akadémikusok részéről is - amiatt, hogy "túl gavalléros" volt az örökségi egyezség alapján kifizetett milliókkal; sőt, mi több, még az érsekkel kötött egyességet is támadták. A "Magyarság" okt. 7-i számában, hosszú cikkben oktatja ki az Akadémiát, hogy a csupán "királyi kegyből" törvényesített Vigyázó Jozefa (Bolza grófnő anyja) után nem járt volna ekkora örökrész. Az Akadémia elnöksége - e támadások hallatára - kénytelen volt helyreigazító cikkeket közöltetni, hivatkozva a leghivatottabb jogi szakértők, kúriai birák véleményére, amely alapján történt az ún. kötelesré. 18 szi egyezség, mint fennebb II. fejezetünkben immár részleteztük. Ujabb perindítások is fenyegették az Akadémiát: Bolza Gyuláné valami kétszáz év előtti atyafiság alapján, Daróczyné Szakall Jolán és egy távoli rokon: Vigyázó Elemér a dédszülői darócicsáki leányágon kívánt pörlekedni. Az Akadémia vezetősége egyelőre nem állt szóba egyikükkel sem, s mindössze szánalomból és több akadémikus közbenjárására segélyt szavazott meg a tüdőbajos, agg Vigyázó Elemérnek, a gróf távoli rokonának. Ez a negyedévenkénti 200 pengős "kegydij" valóban nem 19 sokat rontott a milliós költsegveteseken. AZ ELSŐ HÁZHELY-AKCIÓK ÉS PARCELLÁZÁSOK LEBONYOLÍTÁSA Az Igazgató tanácsi üléseken szinte az egész 1930-as év folyamán egyik legnagyobb gondot a Bolza-családnak járó hétszázezer pengő kifizetése, továbbá a Harkányiéknak járó negyedmillió előteremtése okozta. Ezért a május 8-i ülés hozzájárult a növekvő értékű Pesti Magyar Kereskedelmi Bank-részvények eladásához, valamint az első (kb. 600 kisjövedelmű holdra kiterjedő) parcella-