Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

II. A kötelesrészi örökségek pörei

24 részvénypakettet: a 7100 db. P.M. Kereskedelmi Bank-részvényt (á 110 P), majd a Nemzeti Banktól kölcsönt kellett felvennie, nagy kamattal. Fölmerült a hartamiklai büntetőintézeti birtok eladása is, kb. másfél millióra remélt összegben"'""''. Mindezekkel az ügyekkel a gazdasági bizottság és a jogi bizottság szakértőin kivül foglalkozott az Igazgató Tanács is, melynek 1929 tavaszától 1929 novemberéig tartott ülései jegyzőkönyveiben gyakran előfordulnak eme egyességi tárgyalások, miután a pörlekedést szigorúan elutasították a kúriai bírókból s egyetemi professzorokból álló bizottságok, lévén az Akadémia pervesztése teljesen biztos. Ekkor pedig horribilis perköltség is terhelné! Az egyességi tervezetet az Igazgató Tanács elfogadta, és a kiskorú grófnő javára a somogymegyel árvaszék is jóváhagyta, sőt még Zichy érsek ügyvédje sem kötött bele a birtok- és házeladásokba s egyebekbe, igy a folyószámlákról azonnal kiutalt a főtitkár, szept. 7-én 40 5 200 pengőt (az első rész felét), valamint a nagyanyja ékszereiből általa kiválasztott darabokat át12 adatta, közjegyzőileg . A jegyzetben hivatkozott iratokon túl ld. még az Ig.jkv. 124. lapját, valamint a novemberi jogerős egyesség alapján kifizetett összegekről az Ig.jkv. 132. lapját. - Eszerint a Bolzáék ügyvédjével végső összegként 4 211 800 örökrészben állapodtak meg, mint a 19 738 000 pengőre becsült vagyon után járó összegben, beleértve a két ingatlant is: Vácrátótot 1 80 8 000 pengős és a Nádor utcai bérházat kerek egymillió pengős értékben. Érdekes, hogy az adósságoktól való szabadulás sugalmazta először, már 1929 júniusában az Igazgató Tanács üléseinek tagjai közt, hogy a kisjövedelmű keresztúri földekből házhelyeket parcellázzanak (ig.jkv. 122), s más birtokrészek eladásával is foglalkoztak, a jogi bizottság véleménye alapján. Az időközben beállt értékpapír-csökkenés miatt eltekintettek a Pesti Kereskedelmi Bank-részvények eladásától, csupán azon nagyértékü ékszerek eladását mondtá ki, amelyeknek nincs muzeális becsük, s ezzel a legjobb pesti és bécsi cégeket bizták meg. A nem-muzeális bútorok, ruházati cikkek eladására az Akadémia részéről a Központi Árverési Csarnokot kérték fel, amely nyomtatott kikiálltási árjegyzéket is kiadott a Vigyázó-féle darabokról. Minthogy egy bizonyos brilliánsokkal diszitett kard és egy fekete magyar