Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

I. Előzmények

20 így mindjárt legelsőnek az előbbi táblázat utolsó sorában szereplő "nemzeti" célú 40 %-os kiadáskeretbe vették fel - az Igazgató Tanács dec. 12-i határozatával - a Gombocz Zoltán és Melich János által régóta megkezdett, de pénz hiányában félbemaradt Magyar Etymológiai Szótár kiadását és igy a grófnéféle vagyon jövedelméből kötetenként 0000 pengőt szavaztak meg a szerkesztés és nyomtatás költségeire. A tudományos kutatási bizottságot, a három osztály küldötteiből már 1929. febr. 1-ével megszervezték^és a III..osztály(matem. és term. tud. oszt.) éberséségére jellemző,hogy elsőnek ez adta be az Elnökségnek nagyarányú munkatervét. (Ld. öszlályülési jkv.1929). A Vigyázó-könyvtár leltározása után ennek szakok szerinti feldolgozásához is hamarosan hozzáláttak 1929-től kezdődően, mint a munka befejeztével kiadott részletes főkönyvtárnoki kimutatások is bizonyitják 1937-ben. Ezeket a továbbiakban adatszerűen is bemutatjuk (lásd a 44-45. lapon). Hasonlóképpen részletes áttekintést adunk a legnagyobb akadémiai kiadványokról, kutatási segélyhez jutottakról is, amely tudományos segélyezés, könyvkiadás-támogatás lehetetlen lett volna anélkül a Vigyázó-féle vagyonjövedelem nélkül, amelynek ez időre eső közel 20 év alatti összege meghaladta a kétmilliót! De menjünk- sorjában, kezdjük visszapillantásunkat a legnyomasztóbb két "egyezkedésnek" a kötelesrész-örökségi pöröknek és az érsek követeléseinek hosszadalmasan nyúló ügyeivel, amelyek nemcsak a főtitkárnak, de az egész akadémiai Elnökségnek s plénuinnak rengeteg izgalmat okoztak, s végül is a magyar tudományos életet rövidítették meg sok-sok milliós összeggel. Itt következő két fejezetünk e témaköröket fogja tárgyalni.