H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)
IIl. India
49 irt neveket, kifejezéseket. Szeretné, ha Aurél Indiában befejezné megkezdett grammatikai müvét. Darmesteter bizakodása örömet szerzett ugyan neki, de aggodalmait nem oszlatta el. Aurél tegnap Port Saidból érkezett lapját küldi apja és nagybátyja számára. Hirschler Ignác dec. 21-i levelében* 6 7 vigasztalni próbálja unokaöccsét. Aurél levelei egyre jobban tetszenek neki. Ugy látszik, a kitűzött cél nagyságával emelkedik a stílus is. E véleményének kifejezést is adott, már csak azért is, hogy Aurél apjának örömet szerezzen, és hogy 151 ezzel is megkönnyítse számára a várakozás nehéz idejét. Szalay Imre miniszteri osztálytanácsos levelet kapott Stockinger konzultól, Ígéri, hogy honfitársának a szokásosnál is nagyobb mértékban segitségére lesz. Stein Ernő - dec. 29-én irt levelében* 6 8 - örül ugyan annak, hogy nagybátyja meg van elégedve Aurél stílusával, de nem tud osztozni véleményében. Sajnálja, hogy öccse nem követte nagybátyja tanácsát és nem napló formában irja úti jegyzeteit. Tudja magáiról: az a körülmény, hogy kinek szól a levél, erősen befolyásolja, akaratunk ellenére is, Írásmódunkat. A szorongó várakozásnak e nehéz légkörében bombaként csap le Stein Aurél sürgönye: "Angestellt" - vagyis, hogy alkalmazást kapott. Lahore, 1888-1889. Stein Aurél önéletrajza áillásba jutásáról elég lakonikusan szól: "Megérkezésemkor tudomást szereztem arról, hogy a lahorei Pendzsab egyetemen üresedésbe került áillásra ajánlottak. 1888 kezdetétől kineveztettem a lahorei egyetem keleti kollégiumáénak igazgatójává és ezzel össze volt kötve az egyetemi hivatal vezetése. Ebben az áillásban megmaradtam 1899-ig és sok hivatalos teendőm mellett igen nehezen jutottam tudományos munkám végzéséhez." 152 Naptárába jegyzett soraiból valamivel többet tudunk meg ennél: