H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

IIl. India

40 démia főtitkárainak otthonát." 123 "1932. jun. 30. Oxford, Corpus Christi College" keltezéssel irt levelében köszöni meg Balogh Jenőnek a kitüntetése alkalmával küldött catulációkat: "Hidd el kérlek, hogy ama kegyes szerencsekivánatok nagyon is nagyon növelték számomra, a Royal Asiatic Society részéről ért buzdító de semmikép sem remélt elismerés értékét. Örömmel és némi büszkeséggel gondolok vissza arra, hogy tudományos törekvéseimnek legkorábbi elismerését a Magyar Tudományos Akadémiától nyertem és igy hazai 124 földről s kültagjául való fölötte megtisztelő választás révén... nyerítem a további buzdítást." Stein Aurél magyarsága Tanulmányunk során most emiitünk először olyan Stein Aurél levelet, amelyet magyarul irt. Ilyent sokat találunk az MTAK Kézirattárában, az Akadémiai Iratok között. Érdemes itt megállnunk egy pillanatra. Hirschler Ignácnak az volt a meggyőződése, hogy magyar földön a nem magyar fajúaknak bele kell olvadnlok az ország népébe.

12

5 ő maga tettel is bizonyltja e nézetét: elhagyta Párizst és tekintélyes állását, hazajött, hogy itthon legyen a magyar szemészet úttörője és tudományos alapjainak lerakója. És ebben, minden nehézség ellenére, kitartott. Unokaöccsét, Stein Ernőt is erre buzdította, Ernőnek azonban ez sehogysem ment, - mint nagybátyjának 1869» júl. 18-án, Bécsből Irt le126 veiében megvallotta. Német kultúrájú ember maradt, Bécsben és Jaworznoban élt. Pestre csak látogatóba (és meghalni) jött. Levelezésében alig-alig találunk magyar vonatkozásokat. Egyszer emliti, hogy Mikszáth127 ot, a humoristát olvassa, de nem tetszik neki. Munkácsyról és Than 128 Mór -ról ir Bécsből érdekes részleteket. Különben eszménye Goethe, s a többi klasszikusokat is többnyire németül olvassa, bár latinul, franciául és angolul is olvas.