H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

II. Stein Aurél ifjúsága

27 más nyelveken, kultúrájuk egészen német. Ámde Stein Ernő öccsének nemcsak német stilusát kifogásolja. Családja Bécsben élő tagjaival, - hibáikkal, anyagi gondjaikkal kapcsolatban azt irja nagybátyjának, 1884. ápr. 20-én, hogy ezek lebegnek szeme előtt, valahányszor Aurél lényének lassúságét és nehézkességét nézi, s úgy véli, hogy ezek miatt nem halad kellőképpen előre, lelkiismeretessége ellenére sem. Meg is mondta neki nemrégen, hogy családja sokat tett kockára azzal, hogy tanulmányainak ilyen hosszas és nyugalmas folytatását lehetővé tette. Megtörténhet, hogy ő, Ernő esetleg meghal és hogy Bécsből sem kap többé támogatást - akkor majd szüleiről is neki • 33 kell gondoskodnia. Ezekkel a sötét gondolatokkal később még hangsúlyozottabban fogunk találkozni. Most csak annyit szeretnénk megállapítani, hogy még bátyja borúlátó szavaiból is kirajzolódik Stein Aurél ekkori lassú, de egyenletes fejlődése és tanulmányainak lépésről-lépésre való, következetes előrehaladása. Nem "csodagyerek", nem fejlődik rendkívüli, kirobbanó módon, de annál biztosabban és kiegyensúlyozottabban. Ernő szerint - mint 1885. máj. 10-én irja - nem lángész, hanem arcának verejtékével dolgozik, és mivel szorgalmának gyümölcsei lassan érnek be, fausti elé• 34 gedetlenség fogja el, amellyel bátyját is nagyon boldogtalanná teszi. Nem tudjuk elnyomni csodálkozásunkat az ilyen sorok láttán. Hiszen, ha Stein Aurél életével foglalkozunk, a szüntelen sikerek sorozatát látjuk. Mindezt éppen nagy tudásával és sokoldalúságával nyert tág látókörének köszönhette. így látta meg a kultúrák közötti kapcsolat szá85 mos dokumentumát; igy ismert rá a sivatagi romokban a Marco Polo 86 és Hszüan-cang által leirt egykori virágzó városokra; tudásával párosult biztos ösztönével találta meg a hajdani Kinai birodalom limesének erődvonalát, ezzel a tudással határozta meg a "selyem útját", vagyis azt a karavánútat, s annak állomásait, melyen át a selyem az ókortól kezdve Keletről Európába jutott. így sikerült neki már egészen fiatalon, első expedíciója folyamán, 1900-ban lelepleznie egy hamisitót. Iszlám Akhun-t, Kara Kül Mozar-ban, aki "gyártmányaival" elárasztotta Európa összes 87 múzeumát, úgy, hogy Hoernle keleti nyelvész egész kötetet irt titokzatos betűkkel, ismeretlen nyelven irt leleteiről!