H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

Jegyzetek

130 215. Gutschmid, Alfréd báró (1835-1895) Tübingenben egyetemi tanár. Ld. a 73. sz. jegyzetet 216. Augustinus Aurelius [Szent Ágoston] (354-430). Emiitett müve, történetfilozófiai jellegű. 217. Ld. a 80. sz. jegyzetet. 218. Ld. a 98. sz. jegyzetet 219. Ld. a 101. sz. jegyzetet. 220. Ld. a 108. sz. jegyzetet 221. Scheuthauer Gusztáv (1832-1894) orvostanár, kiváló kórboncnok. 222. Ld. a 116. sz. jegyzetet. 223. Ld. a 117. sz. jegyzetet 224. Ld. a 142. sz. jegyzetet 225. Stein Ernő nem érti, miért kell egy jövendő egyetemi tanárnak olyan jól lovagolni tudnia? Nem sejti, hogy öccse ló, öszvér, teve és jak háton mérhetetlen számú kilométert tesz majd meg KözépÁzsiában. 226. KeUer, Gottfried (1819-1890) svájci iró "Martin Salander" c. regényére célzás. Megjelent 1886-ban. 227. Lásd a 149. sz. jegyzetet 228. Szalay Imre, kéméndi báró (1846-1917) miniszteri osztálytanácsos, később a Nemzeti Múzeum igazgatója. 229. Ld. a 155. sz. jegyzetet 230. Célzás Heine "Asra" c. versére. 231. Ld. a 159. sz. jegyzetet. 232. Weisz János, orvosdoktor és hirlapiró, a Pester Lloyd szerkesztője. Meghalt 1900-ban. 233. Vidor Zsigmond (1835-1908) szemorvos, Hirschler mellett volt segéd, majd megemlékezést irt róla az Orvosegyesületi Évkönyvben, 1892-ben. 234. Popper József (1824-1894) szemészorvos. 235. Rothfeld Sámuel (sz. 1857) iró, hirlapiró. 236. Calderoni, műszer és tanszergyártó és kereskedő. Nála volt segéd, majd társtulajdonos Hopp Ferenc, a Keletázsiai Múzeum alapitója 237. Stiller Bertalan (1837-1922) Hirschler orvosa volt 238. Lindner Ernő (1826-1902) akadémiai könyvtáros, műfordító. 239. Bacher Vilmos (1850-1913) tanár, orientalista.