Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970)

1. Szakirodalom és szakirodalmi dokumentáció

1.2 KÉZILYUKKÁRTYÁS SZAKIRODALMI ADATTÁROLÁS A kózilyukkártyás dokumentációs rendszerek egymástól függetlenül, sokféle formában, különböző igények kiszolgálására alakultak ki. Tulaj­donképpen csak három típus terjedt el világméretekben és használatos ma Is: 1.21 Peremlyukkártyás rendszerek; 1.22 Réslyukkártyás rendszerek; 1.23 Fénylyukkártyás rendszerek. Már elnevezésük is utal arra, hogy az egyes rendszerek az adathordozó jellegzetessége alapján különíthetők el egymástól. Az adott kártya-tipus sajátosságai meghatározó jelentőségűek a felhasználási lehetőségek, a tárolási és visszakeresési technika, az információ-szol­gáltatás módja szempontjából. Ezért a rendszerek alapvető jellemvonásait vizsgálva az adathordozókat kell jellemezni. Formai jellegzetességük szerint a kézilyukkórtyák két főcsoportra bonthatók. Az első csoportba az előre lyukasztott kártya-tipu­sok tartoznak. Ilyenek a peremlyukkártya és a réslyukkár­tya. E kártyák már meglévő lyukasztásainak módosítása jelenti az adatok bejelölését A második csoportba az utólag lyukasztott kártya-tipusok tartoznak. Hyen pl. a fénylyukkártya. E kártya­típusnál a lyukasztás valóságos elvégzése jelenti az a­datok bejelölését Vizsgáljuk meg a különböző adathordozókat, ismerkedjünk meg leg­fontosabb sajátosságaikkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom