Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970)

2. A dokumentációs munka megszervezése és gyakorlata

2 A DOKUMENTÁCIÓS MUNKA MEGSZERVEZÉSE ÉS GYAKORLATA 2.1 A TÁJÉKOZTATÓ SZAKEMBER ÉS A SZAKTUDOMÁNYI KUTATÓ KÖZÖS FELADATAI A szakirodalmi dokumentáció magától értetődő feladata valamely tudományterület irodalmi anyagának feltárása. Kutatóintézetben gyakori eset, hogy a kutatók valamely tudományág irodalmának egyes részproblémáival foglalkoznak. Az is gyakran tapasztalható, hogy az elsődlegesen szükséges információk mellett éppen néhány rokontudományág érintkezési területének szakirodalma fontos a kutatóintézet számára. Ritkábban fordul elő, hogy a kutatóintézet egy-egy széles tudományterület egész anyagét gyűjti, és a rohamos specializálódás nem is kedvez az ilyen s zemléletnek. A könyvtáros a kutatóintézet által képviselt szaktudomány területén általában nem számit szakembernek. Leszámítva azt az igen ritka esetet, amikor a könyvtáros a kutatókéval megegyező végzettséggel rendelkezik, a dokumentációs rendszer szaktudományi vonatkozásaival a könyvtáros egymaga nem birkózhat meg. Sőt, még a szaktudományilag képzett könyvtáros sem vállalkozhat arra, hogy egy adott kutatóintézet tudományos felkészültségét egymaga reprezentálja. Minthogy bármilyen szakirodalmi dokumentációs rendszer létrehozásához tájékoztatástudoményi és szaktudományi ismeretek együttes jelenléte szükséges, a könyvtárosnak a kutatókkal együtt kell a rendszer elméleti megalapozását elvégeznie.