Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970)

1. Szakirodalom és szakirodalmi dokumentáció

37 Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az ismertetett jelkulcsok csak egy adat tárolását teszik lehetővé egy kártya adott jelmezőjén. Ezeknél a jelkulcsoknál már esetleges második adat jelölése is megengedhetetlen tömegű téves kártya kihullását eredményezné. Valamennyi ismertetett válogató Jelkulcs lehetővé teszi adott lyukkártya-gyüjtemény anyagának előre meghatározott sorrendbe rendezését is. A lyukkártyás rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy a kártyatömeg semmiféle rendezést nem követel, mégis adódhat olyan feladat (pl. a szakirodalmi dokumentáció anyagát szolgáltató folyóiratok betűrendes jegyzékének elkészítése), amikor célszerű a kártyákat valamilyen sorrendbe rakni. A kombinációs jelkulcsok (M, 1, 2, 4, 7, valamint a kétsoros háromszögkódok - kétsoros lyukkártya esetén) lehetővé teszik, hogy az adott jelmező jelhelyeinek átszúrásával a jelhelyeknél sokkal nagyobb számú kártyát szám- vagy betű-sorrendbe szedhessünk. Az egysoros kártya esetében az anyag sorbaszedéséhez elegendő a Jelmező jelhelyeinél eggyel kevesebb (n-l) szúrás is. Az 1, 2, 4, 7 kétsoros kódoknál az adatok 4 sekély szúrással szedhetők helyes sorrendbe. A kétsoros háromszög-jelkulcs esetében először mélyen, azután sekélyen válogatjuk végig a lyuksort. A válogatást mindig az 1-nél, ill. ABC esetén az A-nál kezdjük.