Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)
Az Akadémiai Levéltár megalapításának előzményei
8 lést viszi, 's arra is vigyáz, hogy a leirók kötelességeikben eljárjanak." (A kiemelés tőlem - Sz. L.) A "titoknok", - későbbi elnevezésében főtitkár felelős volt az ügyvitelért és a keletkezett iratok megőrzéséért is. A főtitkárt - használva immár a mai kifejezést -, akadályoztatása esetén a segédjegyző, később jegyző -, helyetesitette. Erről az emiitett rendszabás 20. pontja a következő rendszabást tartalmazza: "A" segédjegyző osztozik a titoknok' gondjaiban, kinek szükség' esetében képét is viseli, ' s a' levéltárra különösen ő ügyel fel." (A kiemelés tőlem - Sz. L>.) A Magyar Tudományos Társaság fontosnak tartotta, hogy irataira gondosan ügyeljenek. A rendszabás 28. pontjában olvashatjuk ugyanis, hogy "A Társaság hivatalos irományainak ...külön levéltárnok hit alatt viseli gondját." (A kiemelés tőlem - Sz. L.) Az Ulési jegyzőkönyvek vezetését és az "irományok" gondozását - mint az idézetekből is látszik - az Akadémia kezdettől fogva jelentős feladatnak tartotta. Ezért érthető, hogy a főtitkár segítésével kinek egyéb feladata volt - e munka végzéséhez értő akadémiai tagot biztak meg. A legelső jegyző, illetve "levéltárnok" Czuczor Gergely volt. 7 A későbbi akadémiai alapszabályokban is megtalálhatók az Akadémia levéltárával kapcsolatos előírások, illetve utalások. így például az 1948. évi alapszabály (44.§.) is a főtitkár kötelességévé tette — többek között Q - az Akadémia levéltárának "őrzését". Az Akadémia régi iratanyaga az MTA Könyvtárának Kézirattárá9 ba került megőrzés és feldolgozás végett. Ebben a vonatkozásban is dönteni kellett tehát arról, hogy az MTA levéltára önálló intézményként, vagy esetleg valamely központi akadémiai szervhez csatolva kezdje—e meg működését.
