Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

Az Akadémiai Levéltár működése

35 megőrzésének problémájára, s az akadémiai tisztségviselőket (pl. a tőtitkárt vagy mást) nem tették felelőssé az akadémiai iratok "főíelügyeleti (felügyeleti) őrzéséért". Amikor azonban az 1963. évben hatályos levéltári előirások miatt intézkedésre volt szükség, az MTA magas szintű központi testületi szerve, az elnökség - mint erről már korábban szó volt - akadémiai levéltárat létesített. Az elnökség megalapította tehát az MTA Levéltárát, s mig korábban az alapszabályokban volt utalás a levéltári teendők ellátáséra, addig . az új alapszabályokban erre nincs hivatkozás, de létrejött egy akadémiai szerv, melynek főfeladata, hogy teljesítse azokat a teendőket, melyeknek az ellátása az MTA Levéltárára vár, illetve hárul. A szervezési probléma további taglalása nem célja tájékoztatónknak. A fenti részletesség erejéig szükséges volt mégis kitérnünk az emiitettekre, a tényleges helyzet felvázolása és levéltári anyagunk korának, illetve keletkezési időpontjának megvilágítása érdekében. AZ AKADÉMIAI LEVÉLTÁR MŰKÖDÉSE Keladataink é célkitűzéseink megvalósítása érdekében legfől b teendőnk a levéltári munkával együttjáró belső és külső szervezési tennivalók ellátása volt Meg kellett határozni a levéltár gyűjtőkörét Ez az eddig ismertetettek alapján könnyen megoldható feladatnak látszott, de nem volt problémamentes. Sőt ha utalok az Akadémia által a különböző egyetemeken, a különféle "munkaközösségekben" végzett kutatói munka irányítására, akkor ezzel egy máig sem megoldott gyűjtőköri problémát vetek fel. Ezek és az ezekhez hasonló kutatási egységek ugyanis az Akadémiától kutatási feladataik teljesítéséhez, anyagi és személyi támogatást is kapnak, de iratkezelésük nem, vagy nem egyértelműen különül el az egyetem iratkezelésétől. Gazdasági elszámolásaikat önállóan, de az egyetem megfelelő gazdálkodási szerveinek segítségéve] és ősz-