Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

A levéltári anyag tagolódása és tárgya

23 Az Akadémia tudományos osztályain és szakigazgatási szervein döntő mértékben múlik az MTA egész tevékenységéből a legfontosabb feladatok megvalósítása. Ez a felügyeleti szervezet gondoskodik- ugyanis arról, hogy az osztályokhoz tartozó tudósok és akadémiai intézmények megfelelő tudományos munkát végezzenek és ezáltal az illetékességükbe, hatáskörükbe tartozó tudományágak tudományos színvonala emelkedjék. Az osztályülések és az osztályvezetőségi ülések előkészítő és tárgya­lási anyagai, valamint a jegyzőkönyvek dokumentálják egy-egy osztály tudományos, gazdasági, szervezési és más egyéb jellegű intézkedéseit, s adnak a kutatónak sokrétű, az intézetek működését is érintő forrása­nyagot. A testületi szervek tevékenységét sok igazgatási irat egészíti ki, melyek tartalmazzák - egy-egy osztály vonatkozásában - mindazokat az anyagokat, melyekről eddig a központi szerveknél és vezetőinél, il­letve a hivatali szervek működésénél volt szó, azzal a különbséggel, hogy ezen iratok központi, sok esetben általános, azaz valamennyi osztályra érvényes útmutatásait, ajánlásait vagy előírásait az osztály a saját tudományterületére specializáltán alkalmazza. Az osztályok és szakigazgatási szerveik: az osztálytitkár, a szak­titkárságok, valamint az osztályok tudományos bizottságai azok a szer­vek, amelyek a szakterület problémáit részint - az illetékesség határte­rületi eseteiben - egymás között, részint az" egész magyar tudomá­nyosság fejlődését szem előtt tartva az érdekelt kutatóintézetekkel, illet­ve egyetemi kutatóhelyekkel rendelkező minisztériumokkal, (például a Művelődésügyi Minisztériummal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuminál, az Egészségügyi Minisztériummal stb.) és más országos főhatóságokkal koordinálni igyekeznek. Ezek a levéltári anyagok a ku­tatás-tervezéstől és a beszámolástól kezdve, a könyv- és folyóiratkiadá­son és a nemzetközi kapcsolatok ügyein át, a személyzeti és gazdál­kodási kérdésokig egy-egy tudományág fejlődéséről, hazai és világszín­vonalhoz való helyzetének vizsgálatáról maradandó értékű tudományos, tudománypolitikai, tudományszervezési, tehát tudománytörténeti értékű hasznos források. Az első fondcsoport egy másik fondját (sorszámszerint a 3. fond­ját) a Tudományos Minősitő Bizottság iratai alkotják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom