Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

A levéltári anyag tagolódása és tárgya

13 A LEVÉLTÁRI ANYAG TAGOLÓDÁSA ÉS TÁRGYA Amint a gyűjtőköri meghatározásból is kitűnik, a levéltári anyagunk tagolása megegyezik a levéltár fenntartójának, az MTA-nak szervezeti felépítésével. Csoportosítható még levéltári anyagunk az MTA-hoz tartozó jelenleg is működő intézmények, valamint az állományban lévő, de mér megszűnt szervek szerint is. Ha ebben a vonatkozásban, de szűkebb értelemben nézzük levéltárunk anyagát, akkor to\ ábbi bontásnak tekinthető a Levéltár állományában lévő "belső levéltári anyag", és az intézményeknél őrzött "külső levéltéri anyag" meghatározás. Levéltári anyagunkról fondcsoportonkénti bontásban adunk tájékoztatást, ez pedig követi az Akadémia szervezeti felépítését. Ebből következik, hogy a megszűnt szervek anyaga külön fondcsoportként szerepel. Levéltári anyagunk szerkezeti és tematikai ismertetését célszerűnek tartjuk összefüggő fejezetben tárgyalni, mert igy a szervezet és működés bemutatása összefüggő képet ad az Akadémiáról és levéltárunkról is. Tájékoztatónknak nem célja, hogy levéltári anyagunkat fondonként ismertesse. Erre majd a további levéltári munka során, a megfelelő segédletek elkészítésével és megjelenésével kerül sor. Annyit azonban már most is el kell mondanunk, hogy állományunk kiemelkedően fontos részének tartjuk a Magyar Tudományos Akadémia fondját. Az MTA központjónak anyaga levéltárunk első fondja, S ezen belül az állagok kialakítása megegyezik az Akadémia jelenlegi szervezeti felépítésével. Hogy az MTA levéltári anyagának ismertetésénél ezzel a fonddal bizonyos mértékig kivételt teszünk, annak az az oka, hogy jelenlegi állományunk jelentős részét ez teszi ki, s az általános tudománytörténeti ku-