Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)
Az Akadémiai Levéltár megalapítása
10 lyakérit kellett megszervezni. Az elnökségnek e határozatát szervezési szempontból a hagyományhoz való ragaszkodáson és a baráti szocialista országok akadémiai gyakorlatának figyelembevételén túlmenően, gazdasági meggondolások és a levéltárak általános fejlődése is indokolta. A levéltárügy újjabbkori fejlődése mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban az általános levéltárak (közlevéltárak) mellett, ezek szervezésével összhangban, szaklevéltárak alapítását és ebből köv«-tkezőleg szaklevéltári hálózat kialakulását mutatja. A levéltári anyag különféle ismérvek alapján csoportosítható. Különböző tipusú levéltári forrás az egyes levéltári intézmények között a levéltári anyag differenciáltabb gyűjtése érdekében megosztható. Erről részletesebben ir Ember Győző 13 1963-ban megjelent tanulmányában, s mind az elméleti mind gyakorlati következményeket figyelembe véve annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy "...a jövőben újabb speciális vagy szaklevéltárak fognak 14 alakulni". Ezt igazolta az Akadémiai Leveltár megalapítása is. A gazdasági okok között jelentős szerepet játszott az, hogy a Könyvtár osztályai és szolgáltatásai (például mikrofilmezés, xerox-szolgálat, könyvkötészet, anyagbeszerzés, gazdálkodási és üzemfenntartási teendők stb.) megfelelő módon ki tudják elégíteni a levéltári igényeket is. Gazdasági szempontból lényeges szerepe volt annak az elképzelésnek, hogy az Akadémiai Könyvtár részére tervezett új könyvtári épületben korszerű színvonalon és a legteljesebb mértékben eleget lehet majd tenni a levéltár működéséhez szükséges valamennyi elhelyezési, raktá15 rozási és kutatási feltételnek. Ugyancsak gazdasági - takarékossági okokra vezethető vissza e szervezési döntés abból a szempontból is, hogy igy kevesebb létszámmal, viszonylag gyorsan elkezdhette működését a levéltár. Az elnökségi határozat jelentős kutatási bázist teremtett meg, illet« ve fejlesztett tovább. 11a ugyanis azt nézzük, hogy az MTA legrégibb intézménye, az 1026-ban alapított Akadémiai Könyvtár gazdag könyv, folyóirat, mikrofilm és más dokumentumanyagához, k a Kézirattárban levő tudós- és irói hagyatékokhoz, valamint az itt őrzött régi akadémiai iratanyaghoz (Régi Akadémiai Levéltár iratai) és más jelentős forrásanyaghoz, a Keleti Gyűjtemény igen értékes dokumentumaihoz kapcsolódik az