Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
Összefoglalás
szakterületeken, főleg a főgyűjtőkört jelentő szakokban, a nemzetközileg elismert periodikumok jelentős része megvan. Sajnos a szakmegoszlási táblázat, amit a gyűjtemény egészéről adtunk az ETO-rendszer „tudomány-rendszertanának" sorrendjében, valamint az egyes szakok csökkenő rendjében; valójában csak a legdurvább összefüggéseket szemlélteti. Az anyag igazán finom és aprólékos szakmegoszlásának bemutatására nem volt lehetőség. Annak illusztrálására azonban, hogy mégis milyen lenne egy ilyen aprólékos szakelemzés, a nyelvtudomány-szak anyagának ilyen jellegű elemzésével példát kívántunk nyújtani. Az olvasoforgalmunkkal kapcsolatos egybevetésünk grafikonszerű ábrázolásban világít rá arra, hogy vajon a rendelkezésre álló kurrens külföldi periodikumaink közül szakonként milyen százalékban veszik is igénybe ezeket az olvasók. Egyes szakoknal a rendelkezésre álló folyóiratok olvasottsága rendkívül nagy, más szakok esetében viszont az olvasók érdeklődése elmarad a rendelkezésre álló periodikumok nagy száma megett. Ez utóbbi kizárólag a profilidegen szakok területén mutatkozik. A főgyűjtököri területek olvasottsága a legmagasabb. Néhány nem közvetlen gyűjtőkörbe vágó humánjellegű szakterület anyagára fel kell viszont hívnunk a megfelelő szakintézmények és kutatók figyelmét, mivel ezek kihasználtsága, az idevágó periodikum állományunk mind mennyiségi, mind minőségi színvonalához képest túl alacsonynak tűnik. A fenti dolgozat, az adatszerű eredmények mellett egyben módszertani vállalkozás is. Egy adott anyag szakmegoszlási elemzésének különféle eljárásai mellett, a jelenleg alkalmazottnak az az érdeme, hogy az egves szakok érintettségét kifejező értékek (melyek mindazonáltal csak ritkán egész számok) összegezve egész számot adnak ki: az elemzésre került egységek számát. így a szakmegoszlás az elemzésre kerülő anyag szakmegoszlási arányaira reálisan jellemző. A módszer. — nézetünk szerint, — a fenti elemző feladatok ellátására alkalmasnak mutatkozott, de ezer. alkalmasságát még további nézetek, bírálatok, javaslatok és tapasztalatok fogják véglegesen igazolni, vagy módosítani. Tagadhatatlan, hogy az Akadémiai Könyvtár gyarapodására a múltban sokszor a kiszámíthatatlanság volt bizonyos fokig a jellemző. Néha egy-egy kiváló tudós-akcdémikus személyes igénye, egy-egy illetékes könyvtári tisztviselő belátása, illetve donátorok teljesen egyéni meggondolások mellett kialakított gyűjteményeinek beolvadása befolyásolta a könyvtár állományának összetételét. De a periodikum-állományra is jellemzők voltak a fenti befolyásoló szempontok, sőt jelenleg is fennforog a periodikum-gyarapodás bizonyos külső körülményektől való meghatározottsága: a nemzetközi folyoiratcserére ható tudománypolitikai meggondolások ugyanis a szükségesnél szakterületileg bizonyos fokig szerteágazóbb csereanyag beáramlásához vezetnek. Könyvtárunk periodikum-állományának nagysága és értéke, valamint a gyarapodást meghatározó, sok tekintetben sajátos, körülmények azt eredményezik, hogy ilyen utólagosan végzett kontrollra, mint amilyennek jelen tanulmányunkat is tekintjük, tehát a meglevő állomány időnkénti átfogó elemzésére — nézetünk szerint — az Akadémiai Könyvtárnál sokkal nagyobb mértékben van szükség, mint szinte bármely más tudományos nagykönyvtár esetében. A gyarapodás terén mutatkozó említett egyenlőtlenségek 1966, adatgyűjtésünk befejezése óta mind a mai napig fennállnak. Az ezóta beérkezett periodikumok ugyanis a dolgozatunkban vázolt rzakmegoszlási képbe minden jelentősebb eltérés nélkül beillenek. Az 1966 óta eltelt idő nem hozott tehát olyan változást periodikum-állomár.yunk struktúrájában, amely az általunk végzett felmérések következtetéseit érvénytelenítené. 38
