Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)

A feldolgozott anyag elemzése

f) Kurrens külföldi periodikumaink olvasottsága Ügy gondoljuk, hogy kurrens külföldi periodikum-állományunk értéke akkor kerül igazán reális közelségbe, ha néhány szót szentelünk a kurrens külföldi periodikumaink használtságára, olvasottságára vonatkozó adatok ismertetésének. Ismeretes, hogy az állományhasználat adatainak feltárása,

20 sőt az olvasók kéréseinek, igényeinek, véleményeinek szociológiai szempontú megközelítése

2

1 hazánkban igen gazdag irodalomra tekinthet vissza. Az Akadémiai Könyvtárban, a periodikumok viszonylatában

2

2 még ilyen feltárás nem történt. Ilyen adatok nagyobb arányú feltárása, melynek során már nemcsak a kurrens külföldi periodikumokra leszünk tekintettel, folyamatban van, és egy később megjelenő önálló tanulmány anyagát képezi. Jelen esetben pusztán az 1966. év két legforgalmasabb hónapjának, a január és az április hónapoknak állományhasználati statisztikai adatait vetjük egybe az 1966. évi állomány szakmegoszlásának adataival. Két hónap forgalma természetesen csak egy igen leszűkített mintavételnek tekinthető. E két hónapra vonatkozóan is pusztán azt az egyetlen szempontot emeltük ki, hogy a két időszakban milyen volt a kurrens külföldi periodikumaink szakmegoszlási aránya. Az olvasók kategóriáinak szempontját tehát, azt a szempontot, hogy akadémiai levelező tag, vagy negyedéves egyetemi hallgató használta-e a kérdéses periodikumot, ezúttal teljesen figyelmen kívül hagytuk. Megemlítendő még, hogy statisztikánkból az orientalisztikai periodikumokra vonatkozó olvasóforgalmi adat teljesen kimaradt, mivel ezek használata könyvtárunk Keleti Osztályán történik,

23 és hogy az egész felmérés kizárólag a helybenolvasás adataira korlátozódik. A fentiek tisztázása után nézzük hát az adatokat! 1966 januárjában 735, ugyanezen év áprilisában 607 olvasó kereste fel olvasótermünket. A 735 olvasó 4465, az áprilisban szereplő 607 olvasó pedig 4344 egységet használt összesen. A januárban használt 4465 egységből 2084 volt a bennünket jelen pillanatban közelebbről érdeklő kurrens külföldi anyag, áprilisban az ilyen típusú anyag 2015 egységet tett ki. Az említett adatok alapján, de az olvasószolgálat több évre visszatekintő tapasztalatának alapján is azt állíthatjuk, hogy a kurrens külföldi periodikumok használata az összes periodikumokénak csaknem felét teszi ki. A használat szakmegoszlásának kérdésére áttérve nézzük meg a következő grafikont, amely a januári használat csökkenő rendjét (fekete vonal) alapul véve mutatja be a két hónap folyamán használt egységek szakszerinti %-os megoszlását: A bemutatott grafikon annak szemléltetését célozza, hogy miként viszonyul egymáshoz a kéthavi folyóiratforgalom. Legfőbb tendenciáiban — nézetünk szerint — a két hónap periodikum-használata megegyező: Az irodalomtudomány és filológia szakban januárban és áprilisban is a messze legmagasabb értékeket kapjuk. A társadalomtudományok általában, az akadémiák és tudós társaságok, a leíró természettudományok, a kommunista pártok és marxizmus—leninizmus szakban a használt egységek száma mindkét hónapban szinte darabszámra egyezik. Kevés az eltérés a történettudomány, epigráfia, paleográfia, valamint a klasszika-filológia szakba tartozó periodikumok olvasottsága terén is, jóllehet itt már nem egyeznek olyan tökéletesen a számértékek, mint az előbb fel

c olt szakoknál. Az atomfizika, a mikrobiológia, a pedagógia-neveléstud

1- 'ny, a növénytan, 31