Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
Akadémiai Könyvtár Intézeti könyvtárak ETO-szám A szak megnevezése Hány periodikumnyi anyag érinti a szakot Hány periodikumnyi anyag érinti a szakot 80 807 809 82 89 Nyelvtudomány Klasszika-filológia Orientalisztika Irodalom, irodalomelmélet, 50,19 2,58 3,67 0,39 19,83 1,02 — — 55,65 2,86 — — 91+908 93 99+930.27 irodalomtört., filológia Földrajz + honismeret Történelem + paleográfia, 125,65 6,47 10,7 1,14 50,52 2,6 53,91 5,73 930.26+571 epigráfia Régészet + ősrégészet 92,01 4,74 4,4 0,17 106,9 5,51 1,5 0,16 összesen 1941 99,88% 940 99,89% Az előző fejezetben közrebocsátott adatok már lehetővé tették számunkra a kurrens külföldi periodikum-állomány bizonyos lényeges jellemzőinek felvázolását. A fenti táblázat adatai tovább finomítják a már meglevő képet. Az előző fejezetben utaltunk például állományunk szakmegoszlásbeli egyenetlenségeire. Az egyenetlenséget előidéző állománysűrűsödés, illetve ritkulás jelenségét az egyetlen hazai példányban levő periodikumok területén is megfigyelhetjük. Az Akadémiai Könyvtár egyik sajátos jellemzője, az egyetlen hazai példányban levő periodikumoknak nagy száma: míg az intézeti könyvtárak összállományának (a kurrens külföldi periodikumokénak) nem egészen negyed részét képezik ilyen periodikumok, addig az Akadémiai Könyvtár ugyanezen állományának valamivel több mint egyharmadát teszik ki. Az egyetlen hazai példányban levő periodikumok értékelésével kapcsolatban igen eltérőek a vélemények. Egyesek arra hivatkoznak, hogy ezek között számos olyan tizedrangú periodikum van, melynek meglétére még egyetlen példányban sincs szükség. Mások viszont úgy vélekednek, hogy adott alkalommal, egy speciális feladat megoldásánál még az ilyen „tizedrangú" folyóirat is nélkülözhetetlen lehet, és jó, ha ilyen esetben legalább egy példányban rendelkezésre áll. A mi véleményünk szerint a kurrens külföldi periodikum-ritkaságoknak nem „ritkasági" értékük van, hanem az általuk képviselt tudományos színvonal dönt értékességük felől. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy kevésbé színvonalas folyóirat is adott alkalommal a kutatásnak hasznára ne válhasson, de mégis vitathatatlan, hogy a tudományt a színvonalas, élvonalbeli periodikumok viszik inkább előre. Az egyetlen hazai példányban levő periodikumaink értékét az adná meg tehát — nézetünk szerint —, ha az ide tartozó periodikumok tudományos színvonalát meg tudnók határozni. Hogy valamenynyire megközelítsük ezt a célt, kiemeltük egyetlen hazai példányaink közül azokat a periodikumokat, amelyeket az Ulrich-féle 1( i nemzetközi folyóirat-bibliográfia is felvesz anyagába. Sajnos, az a 155 periodikum, amely ebben a bibliográfiában szerepel, igen csekély az 1941 különféle címet szán+áló egyetlen hazai példány periodikumainak mennyiségéhez viszonyítva. Természetesen egyoldalú lenne, ha periodikumaink ezen állomány22
