Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
sen, illetve jelentékenyen meghaladja az érdekelt szakintézetek összesített anyagát. A fenti szakok területén az Akadémiai Könyvtár állománya az intézetek állományához viszonyítva olyan nagyfokú többlettel rendelkezik, hogy ezeken a területeken az intézeti kutatók ezt az állományt figyelmen kívül semmiképpen sem hagyhatják. Nem minden szakterület esetén ilyen előnyös azonban a végeredmény az Akadémiai Könyvtár szempontjából. A következő szakterületeknél például már alig van számbeli eltérés az Akadémiai Könyvtári és az intézeti állomány között: tudomány-, üzemszervezés; pszichológia, pszichiátria; politika, államigazgatás; matematika, kibernetika; geofizika, geokémia; fizikai földrajz; meteorológia, biokémia; orvostudomány. Hogy ezekben az esetekben az intézeti kutatás milyen mértékben veheti hasznát az Akadémiai Könyvtári állománynak, azt a két állomány közötti átfedés mértéke dönti el. Erre vonatkozó vizsgálódásaink eredménye a következő: A tudomány- és üzemszervezés területén az átfedés csaknem pontosan 25%. Szintén ilyen mértékű az egyezés a pszichológia, pszichiátria szakban, valamint a politika és államigazgatás területén. A matematika és kibernetika vonatkozásában viszont már más a helyzet, itt a két állományrész 63%-ban fedi egymást. A geofizika és geokémia, valamint a fizikai földrajz szakban egyaránt 40%-os állomány egyezést tapasztaltunk. A következő szakban, a meteorológiában viszont a megegyezés már csak 20%-os. Ismét jelentékenyen magasabb állományátfedést tapasztalunk a biokémia szakban, ahol 50%-ban ugyanolyan periodikumok vannak meg az intézeteknél, mint az Akadémiai Könyvtárban, míg végül az orvostudomány szakban ismét csökkenést látunk, itt 21%-ban azonosak egymással a periodikumok. Utolsó lépésként azokkal a szakokkal foglalkozunk, melyeknél jelentékenyen nagyobb az intézeti periodikum-állomány. Ilyenek a statisztika, a politikai gazdaságtan, közgazdaságtudomány, a jogtudomány, a csillagászat és űrkutatás, a biológia, a mikrobiológia, az állatorvostudomány, az elektrotechnika, elektronika, automatika és a mezőgazdaság szakok. Ezeknél az átfedés mértékének megállapítása már kisebb jelentőségű, éppen ezért csak két szakra, a biológia és a mikrobiológia területére korlátozzuk az átfedések számára vonatkozó adatközlésünket, a többi szak esetén ugyanis az Akadémiai Könyvtárnak olyan csekély az állománya, hogy az átfedés kérdésének nincs is jelentősége. Utolsó adatként közöljük tehát az ígért átfedési arányszámokat: ez a biológiánál 35%, a mikrobiológia esetén pedig 40%. Dolgozatunk célja, hogy az Akadémiai Könyvtár periodikum-állományáról nyújtsunk tájékoztatást. Nem tértünk el talán túlságosan ettől a céltól azzal, ha egzakt számadat formájában kifejezni óhajtjuk, hogy az Akadémiai Könyvtár és az intézeti könyvtárak együttesen hány különféle kurrens külföldi periodikummal rendelkeznek. Ha az átfedések számát (1375) ismerjük, akkor a 11. lapon közölt táblázat összesítő adataiból (5754, ill. 3812-ből) ezt levonva, megkapjuk az Akadémián levő összes ilyen periodikumok számát: 8191. Ez igen figyelemre méltó mennyiség, tekintettel arra, hogy ez országunkba 1966-ban járó mintegy 16 000 periodikumnak több mint 50%-a. Látjuk tehát, hogy az említett átfedések egyes esetekben negatív volta ellenére is az összkép eléggé kedvező. Ez részben az Akadémiai Könyvtár és az intézeti könyvtárak szerzeményezésében érvényesülő koordináló te2* 1 9
